Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak találta azt a törvényjavaslatot, amely a rezsicsökkentéshez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslatot is általános vitára bocsátotta.
MTI - A hétfői ülésen a képviselők 22 igen, egy nem, és 4 tartózkodás mellett vették tárgysorozatba és bocsátották általános vitára azt a javaslatot, amely a 2013 január 1-jével megvalósított 10 százalékos rezsicsökkentésen túl — a lakossági villamosenergia-, földgáz-, távhő hatósági árak további, egységes, sávhatárok nélküli 11,1 százalékos csökkentését biztosítja.
Az előterjesztő Németh Szilárd (Fidesz) ismertette: ez a törvénymódosítás a lakosság további terheinek csökkentését eredményezi. Az államnak alapvető kötelessége, hogy segítsen a magyar családoknak azzal, hogy csökkenti megélhetési költségeiket, különösen fontos ez a magas háztartási rezsiköltségek esetében. Hozzáfűzte: ennek megfelelően a rezsicsökkentés nem energiapolitikai, hanem alapvetően társadalompolitikai intézkedés. Fontos, hogy a háztartások rezsiköltségeinek csökkentése minden érintett, közel 4 millió háztartásban maradéktalanul megvalósuljon.
Németh Szilárd a bizottsági vitában kérdésekre válaszolva elmondta: 2010 januárjában a magyar háztartások fizették az Európai Unión (EU) belül a legtöbb rezsiköltséget a vásárlói erőparitáson mért összegeket figyelembe véve. Ha a parlament elfogadja az újabb rezsicsökkentésről szóló indítványt, Magyarország e tekintetben akkor is csupán az európai középmezőnybe kerül.
Kifejtette: a novemberi tervezett, 11,1 százalékos mérséklés után Magyarország a földgázárat tekintve az európai uniós mezőnyben a 11. helyre, míg a villamos áram költsége szempontjából a 13. helyre jut.
A képviselő hozzáfűzte, hogy a korábbi kormányok időszakában mintegy 1040 milliárd forintot "talicskáztak ki" a multinacionális cégek Magyarországról, a túlzott energiaárak által megtermelt profit kapcsán.
A testület ülésén Kovács Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke erősen vitatta az E.On gázüzletágának állami visszavásárlását. Mint elmondta: "bődületes hazugság" kapcsolódik az E.On gázüzletágának megvásárlásához, "hatalmas milliárdokba" került a visszavétel, ezeket a milliárdokat a kormány inkább a háztartások energiaköltségeinek mérséklésére fordíthatta volna.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen kifejtette: az MSZP nem rezsit csökkentett, hanem emelte azt kormányzása alatt, hozzátéve: 2002 januárja és 2010 januárja között a gázár háromszorosára, míg a villamos energia ára kétszeresére nőtt.
Vágó Gábor (LMP) azt mondta: pártja nem tudja támogatni a rezsicsökkentést, mivel véleményük szerint a valódi rezsicsökkentést csakis az energiahatékonyság növelése révén lehet megvalósítani.
Egy kérdés kapcsán Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára elmondta: az elmúlt három év alatt a kormány 116 milliárd forint energiahatékonyságot javító beruházást valósított meg, amely mintegy 217 ezer családot érintett.
A gazdasági bizottság általános vitára bocsátotta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslatot 18 igen, 4 nem és egy tartózkodás mellett. A testület ülésén Rogán Antal kiemelte: a törvényjavaslat a takarékszövetkezeti rendszer megerősítését szolgálja, az új rendszer a betéteseknek és a résztulajdonosoknak jó, nekik kedvez, de a takarékszövetkezetek vezetőinek nem. Úgy vélte, hogy az MSZP a takarékszövetkezeti vezetők mellé állt a rendszer átszervezése kapcsán, míg a Fidesz a betétesek oldalán áll.
Tukacs István (MSZP) ezzel szemben úgy vélte: a törvényjavaslat a takarékszövetkezetek világába való értelmetlen beavatkozás, a módosításnak, az átalakításnak nem volt értelme.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése