A stabilitást nevezte a jövő évi adótörvények egyik fontos értékének a KDNP vezérszónoka a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.
MTI - Aradszki András azt mondta, a fő adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövőt.
Úgy fogalmazott, az adótörvények nem egy új gazdaságpolitika adószabályait tartalmazzák, hanem a 2010 második felében elkezdett gazdaságpolitika elmélyítését, megerősítését.
Hozzátette: a javaslatban törekszenek az eljárási, technikai egyszerűsítésre.
Aradszki András elmondta, a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezés, amely alapján január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény. Úgy értékelte, a középosztályt erősítő egykulcsos adórendszerben "az alsó kereseti lehetőséggel bíró családok a kereseti nehézségek miatt" nem részesültek az adókedvezményből. A nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékból is érvényesíthető kedvezmény érezhető jövedelmi pozíciójavulást jelent - mondta, megjegyezve, hogy ez három gyerek mellett, százezer forintos havi kereset esetén havi nettó 17 ezer forintot jelent.
A KDNP-s politikus azt mondta, mindez nem veszélyezteti a családok egészségügyi ellátását és a szülők nyugdíjjogosultságát.
Aradszki András az illetékek kapcsán beszélt arról is, hogy jövő évtől illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, valamint minden magánszemélyt megillet majd tizenkét havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakás megszerzésekor.
Kitért arra, hogy továbblépnek a munkahelyvédelmi akciótervben, terveik szerint a nyugdíj előtt álló nők esetében az állam átvállalja a munkáltatói adó- és járulékterheket.
A kormánypárti képviselő szerint céljuk, hogy jövőre csökkenjenek a gazdálkodók adminisztrációs terhei is. Hozzátette: a társaságiadó-kedvezmény mértéke 40-ről 60 százalékra nő azon kis- és középvállalkozások esetén, amelyek tárgyi eszközberuházás céljából felhasznált kölcsöneikre vesznek igénybe adókedvezményt.
Könnyítésnek nevezte, hogy bevezetik a termékdíjraktár intézményét, amely szerinte az exportra termelőknek lesz előnyös.
MTI - Aradszki András azt mondta, a fő adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövőt.
Úgy fogalmazott, az adótörvények nem egy új gazdaságpolitika adószabályait tartalmazzák, hanem a 2010 második felében elkezdett gazdaságpolitika elmélyítését, megerősítését.
Hozzátette: a javaslatban törekszenek az eljárási, technikai egyszerűsítésre.
Aradszki András elmondta, a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezés, amely alapján január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény. Úgy értékelte, a középosztályt erősítő egykulcsos adórendszerben "az alsó kereseti lehetőséggel bíró családok a kereseti nehézségek miatt" nem részesültek az adókedvezményből. A nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékból is érvényesíthető kedvezmény érezhető jövedelmi pozíciójavulást jelent - mondta, megjegyezve, hogy ez három gyerek mellett, százezer forintos havi kereset esetén havi nettó 17 ezer forintot jelent.
A KDNP-s politikus azt mondta, mindez nem veszélyezteti a családok egészségügyi ellátását és a szülők nyugdíjjogosultságát.
Aradszki András az illetékek kapcsán beszélt arról is, hogy jövő évtől illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, valamint minden magánszemélyt megillet majd tizenkét havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakás megszerzésekor.
Kitért arra, hogy továbblépnek a munkahelyvédelmi akciótervben, terveik szerint a nyugdíj előtt álló nők esetében az állam átvállalja a munkáltatói adó- és járulékterheket.
A kormánypárti képviselő szerint céljuk, hogy jövőre csökkenjenek a gazdálkodók adminisztrációs terhei is. Hozzátette: a társaságiadó-kedvezmény mértéke 40-ről 60 százalékra nő azon kis- és középvállalkozások esetén, amelyek tárgyi eszközberuházás céljából felhasznált kölcsöneikre vesznek igénybe adókedvezményt.
Könnyítésnek nevezte, hogy bevezetik a termékdíjraktár intézményét, amely szerinte az exportra termelőknek lesz előnyös.