A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) szervezetének és működésének átalakítására tett javaslatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke az NFFT elnökeként a testület csütörtöki ülésén.
Az elnök szerint az átalakítást az indokolja, hogy a tanács tagjai közül többen érdemben nem vesznek részt a testület munkájában. A szervezeti átalakítás várhatóan a működés átalakítását is maga után vonja - tette hozzá.
Kövér László elmondta: mivel az NFFT-re vonatkozó országgyűlési határozatot a parlamenti pártok konszenzussal fogadták el, a határozat módosításáról egyeztetést kezdeményez. Úgy vélte: amennyiben a parlamenti pártok között egyetértés mutatkozik, még az idén beterjeszthető az erre vonatkozó javaslat. Jelezte: az NFFT átalakításáról a tagokkal is konzultálni kívánnak. A határozati javaslatot következő ülésszakán akár már el is fogadhatja az Országgyűlés - mondta Kövér László.
Az NFFT 2008-ban alakult egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. Az akkori öt parlamenti frakció egyetértésével jött létre azzal a céllal, hogy a politikai döntésekben érvényesüljön a fenntarthatóság elve, illetve a döntéshozók figyelembe vegyék a jövő generációk érdekeit. A tanácsnak 34 tagja van, akik a politikai, gazdasági, tudományos, egyházi és civil szféra képviselői. A tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke, a társelnököket a kormánypárt, az ellenzéki frakciók, a tudományos és a civil szféra delegálja.
Az elnöki bejelentést megelőzően a testület csütörtöki ülésén tájékoztatókat hallgatott meg a köznevelési, a felsőoktatási, valamint az egészségügyi fejlesztési stratégiáról.
Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) köznevelésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a köznevelési fejlesztési stratégiában a fejlődés irányát és a fenntarthatóságot alapozza meg a nagyobb állami szerepvállalás a köznevelésben, az egységesen magas minőségi szint elérése az oktatásban, a köznevelés közszolgálati szerepének hangsúlyozása, az iskola nevelő szerepének erősítése, a lelki szellemi és a testi nevelés egyensúlyának megteremtése, továbbá a pedagógus pálya presztízsének helyreállítása. A cél az, hogy a köznevelés minden gyermek számára biztosítsa az optimális fejlődést, egyben minőségi, fenntartható és költséghatékony legyen.
Klinghammer István, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára szóbeli kiegészítésében kiemelte: a felsőoktatási rendszer átalakítása az intézmények szervezeti és működési szintjén, és az ismeretanyagot, illetve annak átadását tekintve is szükséges. Példaként említette a kancellári rendszer bevezetését - azaz a hozzáértő pénzügyi szakemberek bevonását a felsőoktatási intézmények irányításába -, továbbá a felsőoktatási intézmények funkcionális kategóriákba sorolását.
Varsi Erika, az EMMI osztályvezetője az egészségügyi fejlesztési stratégiáról elmondta, hogy kidolgozása az Emberi Erőforrások Operatív Programjának fontos követelménye, mivel csak így hívhatók le uniós források.
Szolyák Tamás szakértő ismertette: a stratégia alapvető célja, hogy növekedjen az emberek egészségben töltött éveinek száma, továbbá nőjön az átlagéletkor és csökkenjen a halálozási arány. Ennek érdekében a magyar lakosságot a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni egészsége megőrzésébe.
