Magyarországon az ellenérdekelt felek, a kormány, az ellenzék és a gazdaság és a társadalom különféle szereplői között nagyobb az egyetértés, mint azt sokan gondolnák - összegezte brüsszeli magyar újságíróknak magyarországi látogatásának tanulságait Henri Malosse, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság francia elnöke.
MTI - Az uniós tanácsadó intézmény vezetője szerint a budapesti találkozóin azt tapasztalta, hogy akikkel beszélt, egyetértettek abban, hogy Magyarországnak a maga útját kell járnia, saját recepteket kell kidolgoznia a gazdasági, társadalmi kérdések megoldására, a fő nézeteltérések a végrehajtás módja körül vannak.
Abban például mindenki egyetért, hogy Magyarországnak több befektetésre, fejlesztésre és iparra van szüksége, de abban már például nincs egyetértés, hogy ehhez mely befektetőket kell előnyben részesíteni - magyarázta a francia politikus.
Malosse rögtön a beszélgetés elején kijelentette: látogatásának célja nem az volt, hogy beavatkozzon a belpolitikába, inkább személyes tapasztalatokat akart szerezni Magyarországról és az ott alkalmazott megoldásokról.
Henri Malosse megítélése szerint Magyarországot érintette a legsúlyosabban a gazdasági válság, s emiatt is érdekelte, hogy milyen megoldásokkal próbálkozott, alkalmaz Magyarország a nehézségek leküzdésére.
"Magyarország mutatói rosszabbak lehetnek egyes országok statisztikáinál, másokéval összevetve viszont jobbak" - vélekedett Henri Malosse, aki szerint Magyarországon nem voltak olyan nehéz és fájdalmas intézkedések, mint Görögországban, nem volt szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, csökkent a deficit, és nem szabadult el a munkanélküliség.
Magyarországot Malosse szerint azért érintette különösen súlyosan a válság, mert teret engedett olyan pénzügyi tevékenységeknek, amelyek fölött később nem volt ellenőrzése, amelyek közül külön kiemelte a devizahitelezés felfuttatását, valamint, hogy kulcsfontosságú szektorok, az energia-, a távközlési, a pénzügyi piac nagy részét külföldi vállalatok ellenőrizték, ellenőrzik. Azt mondta: megérti, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy kulcsiparágakban magyar szereplők domináljanak, s befolyással rendelkezzen ezekben a szektorokban.
A Magyarországon alkalmazott megoldásokat Malosse innovatívnak, unortodoxnak, a szokványostól eltérőnek nevezte, s mint mondta, ezek azért érdekelték, mert azt tapasztalta, hogy a hagyományos megoldások végrehajtása más országokban nehézségekbe ütközik. Mint mondta, úgy értékelte, hogy Orbán Viktor nyitott a bírálatokra, s úgy gondolja, hogy a céljai világosak, és hosszabb távon kell lemérni, hogy a magyar megoldások működőképesek-e.
Problémaként azonosította Magyarországon Henri Malosse a magas energiaárakat, mint mondta, ez a vállalkozások és a háztartások számára is nehézségeket okoz. Kifejtette, hogy iparági szereplőkkel is találkozott, akik elismerték, hogy nem örülnek ugyan a központi árszabályozáson keresztül végrehajtott rezsicsökkentésnek, de még így is nyereségesek tudnak lenni, s nem akarják elhagyni a magyar piacot.
Az energiapiacról kijelentette, azt mindenhol szabályozzák, a liberalizációra tett kísérletek pedig szerinte kudarcot vallottak. A liberalizáció megbukott - szögezte le Henri Malosse, reményét fejezve ki, hogy talán hamarosan az Európai Bizottság is változtatni fog liberális irányvonalán, a piac mindenhatóságába vetett hitén, s egyes kérdésekhez pragmatikusabban áll majd hozzá.
Szóba került a beszélgetésen a bankadó kérdése is, mire Malosse kereken kijelentette, hogy szerinte a pénzügyi tevékenység nem termel sem növekedést, sem jövedelmet, pusztán a gazdasági tevékenység egyik eszköze. Mint fogalmazott egyáltalán nem tartja megdöbbentőnek a magyar bankokra kivetett adó mértékét.
Az államadósság csökkentésének kapcsán az erre fordított magán-nyugdíjpénztári vagyon kapcsán Henri Malosse leszögezte: szerinte eleve óriási hiba volt a magánnyugdíj-pénztári pillér létrehozása, s úgy gondolja, hogy a nyugdíjrendszer csak úgy volt megőrizhető, ha ezeket a pénzeket ismét köztulajdonba veszik.
