Orbán Viktor szerint az Európai Unió bővítése nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes. A miniszterelnök ezért a további integráció és a szabadkereskedelmi megállapodások híve.
MTI - Orbán Viktor minderről pénteken nyilatkozott magyar újságíróknak, miután részt vett a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón, ahol az Európai Unió parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről.
A magyar kormányfő szerint a világban zajló, az európai gazdaságoknak kihívást jelentő változások miatt új együttműködési formákra és keretekre van szükség. Ezért - mint fogalmazott - a keleti partnerségi program, vagyis olyan országok bevonása az európai uniós együttműködési rendszerbe, amelyek nem tagjai a közösségnek, "nemcsak nekik érdekük, hanem nekünk, európaiaknak is".
"Világosan meg kell mondani a választóinknak, hogy Nyugat-Európában ugyan sokan ellenzik a további bővítést, de bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki ennek megfelelően kiállt a szabadkereskedelmi megállapodások és a további integráció mellett.
Hozzátette, hogy ezért nem érdemes úgy felfogni a keleti partnerségi együttműködést, "mintha mi szívességet tennénk" a ma még az EU-n kívül lévő államoknak.
Mindennek alapján nagy dolognak, történelmi eseménynek nevezte, hogy Grúzia és Moldova "a csatlakozás ösvényére lépett" a soros EU-elnöki posztot betöltő Litvánia fővárosában.
Azzal kapcsolatban, hogy Vilniusban elmaradt a társulási megállapodás aláírása az EU és Ukrajna között, a kormányfő azt mondta, tudomásul kell venni, hogy Ukrajna egy különböző ország: egy európai ország, de más a politikai kultúrája, és másképpen van szervezve a társadalma és a gazdasága is. "Ezért ha együtt akarunk velük működni - ami most nem sikerült -, ahhoz több időre, türelemre és kölcsönös alkalmazkodásra lesz szükségünk. Tehát ez nem egy lezárt történet, itt még dolgoznunk kell majd" - mondta.
A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor így válaszolt: az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, "csak időben hátrébb tolódott" - mondta.
A lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerségi program az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki.
MTI - Orbán Viktor minderről pénteken nyilatkozott magyar újságíróknak, miután részt vett a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón, ahol az Európai Unió parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről.
A magyar kormányfő szerint a világban zajló, az európai gazdaságoknak kihívást jelentő változások miatt új együttműködési formákra és keretekre van szükség. Ezért - mint fogalmazott - a keleti partnerségi program, vagyis olyan országok bevonása az európai uniós együttműködési rendszerbe, amelyek nem tagjai a közösségnek, "nemcsak nekik érdekük, hanem nekünk, európaiaknak is".
"Világosan meg kell mondani a választóinknak, hogy Nyugat-Európában ugyan sokan ellenzik a további bővítést, de bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki ennek megfelelően kiállt a szabadkereskedelmi megállapodások és a további integráció mellett.
Hozzátette, hogy ezért nem érdemes úgy felfogni a keleti partnerségi együttműködést, "mintha mi szívességet tennénk" a ma még az EU-n kívül lévő államoknak.
Mindennek alapján nagy dolognak, történelmi eseménynek nevezte, hogy Grúzia és Moldova "a csatlakozás ösvényére lépett" a soros EU-elnöki posztot betöltő Litvánia fővárosában.
Azzal kapcsolatban, hogy Vilniusban elmaradt a társulási megállapodás aláírása az EU és Ukrajna között, a kormányfő azt mondta, tudomásul kell venni, hogy Ukrajna egy különböző ország: egy európai ország, de más a politikai kultúrája, és másképpen van szervezve a társadalma és a gazdasága is. "Ezért ha együtt akarunk velük működni - ami most nem sikerült -, ahhoz több időre, türelemre és kölcsönös alkalmazkodásra lesz szükségünk. Tehát ez nem egy lezárt történet, itt még dolgoznunk kell majd" - mondta.
A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor így válaszolt: az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, "csak időben hátrébb tolódott" - mondta.
A lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerségi program az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki.