A piaci prognoszták kisebb kamatvágásra számítottak. Aggódnak.
A várakozásoknál merészebbet lépett a jegybank és ismét 15 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát, miközben a piac fékezésre, mindössze 10 bázispontos vágásra számított.
A döntés nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit
A 2,7 százalékos magyar alapkamat már csak hajszálnyival magasabb a 2,5 százalékos lengyelnél. A mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés növekedési kilátásainkat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.
A globális hangulat ugyan kicsit javult január végéhez képest, azonban a stabilizáció részben pont annak köszönhető, hogy a nehéz helyzetben lévő országok jegybankjai kamatemeléssel reagáltak. Az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, hisz a trendet jobban megragadó maginfláció három százalék felett van, és az MNB legfrissebb inflációs jelentése szerint az előrejelzési horizonton a pénzromlási ütem visszaemelkedik a jegybanki három százalékos cél közelébe. Az MNB mai döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit. Jó lenne tudni, hogy az MNB hogyan értelmezi a közleményeiben rendszeresen szereplő óvatos kamatcsökkentés kifejezést, és mit gondol az enyhítési ciklus végpontjáról - véli Bebesy.
A kamatciklus alja 2,5 százalékon lehet
A forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése nem tántorította el a jegybankárokat a további lazítástól, a mértékén azonban tovább csökkenthet az MNB. Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsősorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószűrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.
Igaz, ennek némileg ellentmond a határidős kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3x6 hónapos határidős ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, előtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az előretekintő kamat.
Az alacsony kamat már nem jelent támaszt a forint árfolyamának
Az infláció várható alakulása ugyan lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a jegybanki céltól - véli Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. Hozzátette azonban, hogy a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg együttesen jelentős többletet mutat, ami lehetővé teszi a külső adósság mérséklését, így az ország sérülékenységének, külföldi hitelekre való rászorultságának csökkentését.
Az elemző szerint kamatcsökkentési sorozat hamarosan véget érhet, ezzel kapcsolatban kiemelten fontos, hogy közleményében milyen utalást tesz a monetáris tanács a következő lépésekre vonatkozóan.
A tartósan gyenge forint a jegybanknak sem jó
A kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget - vélik a Equilor elemzői. Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA mutató 3,07 százalékon áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők az év második felében már kamatemelést várnak, ami egybevág a saját várakozásunkkal.
A tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről közelebb kerülhetünk a 3 százalékos célhoz. A növekedési hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat. Az államadósság szintjét is feljebb tornázhatja a tartósan gyenge forint. Egy ideges környezetben a befektetők a hazai makromutatók helyett a szűkülő kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fokuszálhatnak. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése akár tartósan magas euró árfolyamot is hozhat. E szélsőséges forgatókönyv esetén akár arra is kényszerülhet a jegybank, hogy azonnali és jelentős kamatemelést jelentsen be a piac megnyugtatása céljából, erre azonban rövid távon nem számítunk - vélik a szakértők.
Forrás: Pólus Média/napi.hu
A várakozásoknál merészebbet lépett a jegybank és ismét 15 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát, miközben a piac fékezésre, mindössze 10 bázispontos vágásra számított.
A döntés nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit
A 2,7 százalékos magyar alapkamat már csak hajszálnyival magasabb a 2,5 százalékos lengyelnél. A mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés növekedési kilátásainkat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.
A globális hangulat ugyan kicsit javult január végéhez képest, azonban a stabilizáció részben pont annak köszönhető, hogy a nehéz helyzetben lévő országok jegybankjai kamatemeléssel reagáltak. Az alacsony hazai infláció sem feltétlenül indokolt volna további kamatcsökkentést, hisz a trendet jobban megragadó maginfláció három százalék felett van, és az MNB legfrissebb inflációs jelentése szerint az előrejelzési horizonton a pénzromlási ütem visszaemelkedik a jegybanki három százalékos cél közelébe. Az MNB mai döntése nem veszi figyelembe a piac figyelmeztető jelzéseit. Jó lenne tudni, hogy az MNB hogyan értelmezi a közleményeiben rendszeresen szereplő óvatos kamatcsökkentés kifejezést, és mit gondol az enyhítési ciklus végpontjáról - véli Bebesy.
A kamatciklus alja 2,5 százalékon lehet
A forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése nem tántorította el a jegybankárokat a további lazítástól, a mértékén azonban tovább csökkenthet az MNB. Az infláció januárban 0 százalékra esett, elsősorban a lakossági energiaár-csökkentések és a magas bázis miatt, de az MNB adószűrt maginflációja is alacsony inflációs nyomásról tanúskodik. Az év során várhatóan fokozatosan emelkedik majd a fogyasztói árindex, év végére 3 százalék közelébe emelkedhet, de az év során átlagosan így is 1,3 százalék lehet a mutató. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.
Igaz, ennek némileg ellentmond a határidős kamatok alakulása, a piac ezek alapján még mindig emelést áraz, hiszen 3,1 százalékon áll a 3x6 hónapos határidős ráta. Ez azonban sokat csökkent az elmúlt két hétben, előtte ugyanis 3,67 százalékon is állt az előretekintő kamat.
Az alacsony kamat már nem jelent támaszt a forint árfolyamának
Az infláció várható alakulása ugyan lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a jegybanki céltól - véli Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. Hozzátette azonban, hogy a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forint árfolyamának, annak ellenére, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg együttesen jelentős többletet mutat, ami lehetővé teszi a külső adósság mérséklését, így az ország sérülékenységének, külföldi hitelekre való rászorultságának csökkentését.
Az elemző szerint kamatcsökkentési sorozat hamarosan véget érhet, ezzel kapcsolatban kiemelten fontos, hogy közleményében milyen utalást tesz a monetáris tanács a következő lépésekre vonatkozóan.
A tartósan gyenge forint a jegybanknak sem jó
A kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget - vélik a Equilor elemzői. Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA mutató 3,07 százalékon áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők az év második felében már kamatemelést várnak, ami egybevág a saját várakozásunkkal.
A tartósan gyenge forint több szempontból sem jó a jegybanknak. Az energia- és élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció miatt a következő negyedévekben a jelenlegi alacsony szintekről közelebb kerülhetünk a 3 százalékos célhoz. A növekedési hitelprogram mellett a februári bázisból kieső első rezsicsökkentés is a mutató emelkedésének irányába hat. Az államadósság szintjét is feljebb tornázhatja a tartósan gyenge forint. Egy ideges környezetben a befektetők a hazai makromutatók helyett a szűkülő kamatprémiumra és a refinanszírozási kockázat növekedésére fokuszálhatnak. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése akár tartósan magas euró árfolyamot is hozhat. E szélsőséges forgatókönyv esetén akár arra is kényszerülhet a jegybank, hogy azonnali és jelentős kamatemelést jelentsen be a piac megnyugtatása céljából, erre azonban rövid távon nem számítunk - vélik a szakértők.
Forrás: Pólus Média/napi.hu
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése