Tavaly abszolút rekordot beállítva közel hárommilliárd eurós többlettel zárt a folyó fizetési mérleg. Az év végén felgyorsult az EU-s források lehívása éppúgy, mint a banki forráskivonás.
Az elmúlt év végén tovább nőtt Magyarország külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége (vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege), a szezonális hatások kiszűrésével 1,938 milliárd eurót, a GDP 7,7 százalékát tette ki az egy évvel korábbi 1,016 milliárdot követően. A negyedik negyedéves adatban leginkább a magas tőketranszferek (EU-transzfer) hatása mutatkozik meg - közölte a jegybank.
Az év egészében a kiigazítatlan adatok alapján a fizetési mérleg többlete 2,941 milliárd eurót tett ki. Ez a megelőző három év - amikor már pozitívak voltak az éves egyenlegek - összes többletének közel kétszeresét jelenti.
A folyó fizetési mérleg 879 millió eurós többlettel zárt a negyedik negyedévben az egy évvel korábbi 161 milliót követően, a tőkemérleg többlete pedig 1,128 milliárd euróról 1,420 milliárdra emelkedett. Sikerült hajrázni az uniós források lehívásával: az EU-hoz kapcsolódó folyó és tőketranszferek 1,4 milliárd eurós kiigazított értéke is emelkedést mutat az előző negyedévi értékhez (1,3 milliárd) és az egy évvel korábbihoz (1,2 milliárd) képest.
Az áruforgalmi többlet kisebb az előző negyedévi értéknél, kiigazított értéke 1,086 milliárd euró volt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva viszont javult a külkermérleg. Az export szintje szezonálisan igazítva az előző negyedévhez képest csökkent (19,582 milliárd euróra), az importé viszont némileg emelkedett (18,495 milliárd euró) a harmadik negyedévhez viszonyítva.
Miközben az EU-források jönnek, a bankok forráskivonása folytatódik. Ezt jelzi, hogy az ún. egyéb befektetések egyenlege 2013. negyedik negyedévben összességében 2,082 milliárd euró forráskiáramlást mutatott, amely mögött a követelések 143 millió eurós növekedése és a tartozások 1,940 milliárd eurós csökkenése áll. A követeléseken belül eredeti lejáratuk szerint a rövid követelések 450 millió euróval nőttek, a hosszú lejáratúak pedig 308 millió euróval csökkentek. A tartozásokon belül a rövid tartozások növekedése 76 millió euró, a hosszú lejáratú tartozások csökkenése pedig 2,016 milliárd euró volt. Az éven túli egyéb befektetés tartozások 2 milliárdos csökkenésének döntő részét a hitelintézetek éven túli hitel és betét tartozásainak 1,8 milliárd eurós mérséklődése okozta.
Folytatódott a nettó adósságállomány csökkenése: a negyedik negyedévben az államháztartás és az MNB 14,3 milliárd, a magánszektor 20,2 milliárd eurós nettó adóssággal rendelkezett, ami a harmadik negyedévhez képest rendre 7 és 9, éves összevetésben pedig 24 és 15 százalékos mínuszt jelent.
Az év egészében a kiigazítatlan adatok alapján a fizetési mérleg többlete 2,941 milliárd eurót tett ki. Ez a megelőző három év - amikor már pozitívak voltak az éves egyenlegek - összes többletének közel kétszeresét jelenti.
A folyó fizetési mérleg 879 millió eurós többlettel zárt a negyedik negyedévben az egy évvel korábbi 161 milliót követően, a tőkemérleg többlete pedig 1,128 milliárd euróról 1,420 milliárdra emelkedett. Sikerült hajrázni az uniós források lehívásával: az EU-hoz kapcsolódó folyó és tőketranszferek 1,4 milliárd eurós kiigazított értéke is emelkedést mutat az előző negyedévi értékhez (1,3 milliárd) és az egy évvel korábbihoz (1,2 milliárd) képest.
Az áruforgalmi többlet kisebb az előző negyedévi értéknél, kiigazított értéke 1,086 milliárd euró volt, az egy évvel korábbihoz viszonyítva viszont javult a külkermérleg. Az export szintje szezonálisan igazítva az előző negyedévhez képest csökkent (19,582 milliárd euróra), az importé viszont némileg emelkedett (18,495 milliárd euró) a harmadik negyedévhez viszonyítva.
Miközben az EU-források jönnek, a bankok forráskivonása folytatódik. Ezt jelzi, hogy az ún. egyéb befektetések egyenlege 2013. negyedik negyedévben összességében 2,082 milliárd euró forráskiáramlást mutatott, amely mögött a követelések 143 millió eurós növekedése és a tartozások 1,940 milliárd eurós csökkenése áll. A követeléseken belül eredeti lejáratuk szerint a rövid követelések 450 millió euróval nőttek, a hosszú lejáratúak pedig 308 millió euróval csökkentek. A tartozásokon belül a rövid tartozások növekedése 76 millió euró, a hosszú lejáratú tartozások csökkenése pedig 2,016 milliárd euró volt. Az éven túli egyéb befektetés tartozások 2 milliárdos csökkenésének döntő részét a hitelintézetek éven túli hitel és betét tartozásainak 1,8 milliárd eurós mérséklődése okozta.
Folytatódott a nettó adósságállomány csökkenése: a negyedik negyedévben az államháztartás és az MNB 14,3 milliárd, a magánszektor 20,2 milliárd eurós nettó adóssággal rendelkezett, ami a harmadik negyedévhez képest rendre 7 és 9, éves összevetésben pedig 24 és 15 százalékos mínuszt jelent.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése