A fekvőbeteg ellátásban csaknem megduplázódtak 2001-től napjainkig a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre fordított kiadások, az onkológiai ellátásra szánt összes költés 2013-ra elérte a 160 milliárd forintot - derül ki a legújabb OEP összesítésből. Az összeg felhasználásának arányossága kérdések sorát veti fel.
A magyarországi onkológiai ellátások finanszírozásáról néhány napja közzétett Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)-tanulmány szerint 2001-hez képest csaknem megduplázódtak a járó és fekvőbeteg ellátásban az onkológiai betegségek ellátására fordított összegzett költségek, melyek 2013-ban csaknem 70 milliárd forintot értek el.
Ehhez még hozzá kell számolni a gyógyszertárakban ártámogatással kiváltott onkológiai készítmények költségeit, melyek 2013-ban legalább 45 milliárd forintot tettek ki, tételes elszámolású gyógyszerekre 21,3 milliárd forint jutott, és más költségek mellett mintegy 9 milliárdot költöttek járóbeteg-ellátásra. Így az E Alap onkológiai betegségek kapcsán felmerülő természetbeni kiadásai 2013-ban elérték a 160 milliárd forintot, azaz a természetbeni kiadások mintegy 13 százalékát.
Az E-alap teremészetbeni kiadásai 2013-ban - onkológiai ellátások millió forintban
Az OEP-tanulmány szerint az intézményenként megszabott teljesítmény-volumen-korlát (tvk) nem szakmánként kerül meghatározásra, hanem a kórházak helyi döntéseitől, azaz nem a lakosság valós területi szükségleteitől függ a területenkénti onkológiai felhasználások nagysága.
Ennyi helyen látják el a daganatos betegeket
Bár a tanulmány szerint 2013-ban 94 intézményben végeztek onkológiai járóbeteg szakellátást, 88-ban gondozást, 30 intézményben fekvőbeteg ellátást és 12-ben sugárterápiás ellátást, a valóság illetve a szakmai tendenciák ettől némileg eltérőek - jegyzi meg Poller Imre onkológiai szakértő. A tavaly frissített minimum-feltétel rendszer részletesen foglalkozik a hazai onkológiai ellátás szerkezetével, a klinikai onkológiai osztályt működtető kórházakba koncentrálva a komplex onkológiai ellátást ( kivizsgálás - terápiás döntés - műtéti ellátás - gyógyszeres és sugaras kezelés ).
A minimumfeltételekben foglaltak szerint elvileg nem is kerülhetne sor műtétre olyan kórházban, ahol nem működik onkológiai fekvőbeteg osztály, ugyanakkor a napi gyakorlat más. Ugyancsak a minimumfeltétel szerint sem gondozás, sem szakrendelés nem történhet klinikai onkológiai fekvőbeteg osztály háttér nélkül, azaz valójában csak 30 intézmény jogosított onkológiai járóbeteg szakellátás és gondozás végzésére, a további 64 egység valójában csak telephely lehetne.
Poller szerint a klinikai onkológiai feladatok megoszlása az onkológiai ellátásra jogosított kórházak között messze nem arányos. Ennek jó indikátora az OEP által számított éves ágykihasználtság. 2013-ban a hazai onkológiai fekvőbeteg osztályok átlagos kihasználtsága 56,9 százalékos volt, ráadásul a legrosszabbul kihasznált 25 magyar fekvőbeteg osztály közül meglepő módon 6 osztály klinikai onkológiai osztály volt.
Növekvő betegszám, üres ágyak tömkelege
Heves, Nógrád, Veszprém, Pest, Fejér és Tolna megyében az éves onkológiai ágykihasználtság a 40 százalékot sem érte el. A budapesti összegzett ágykihasználás 60 százalékos, a legnagyobb - 70 százalékot meghaladó - ágykihasználtság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Békés megyében volt.
Az onkológiai ágyak gyenge kihasználtsága a megváltozott szakmai szemlélet következménye, a klinikai onkológiai osztályok legfőbb feladatává vált gyógyszeres kezelések nagy részére napjainkban speciális járóbeteg ellátás - kúraszerű ellátás - keretei között kerül sor. Mivel a kúraszerű kezelések fekvőbeteg finanszírozás szerint kapnak finanszírozást, sok éven át e kezeléseket is beszámították az onkológiai fekvőbeteg osztályok kihasználtságánál, 80-90 százalékos országos ágykihasználtságot mutatva.
2013-ban a statisztikai módszer változott, a valós fekvőbeteg ellátási volumenre utaló 2013-as ágykihasználtsági adatok mindenképpen célzott, helyi intézkedéseket igényelnek az arányos területi ellátás kialakítására - hangsúlyozza a szakértő.
Az OEP tanulmányának adatai szerint az onkológiai kifizetések 80 százalékát, 50 milliárd forintot 15 betegségcsoport ellátására fordították, csak az emlőtumorok kórházi ellátására 12 milliárd forintot fizettek ki. Az onkológiai szakellátás kódrendszere, napi gyakorlata rendkívül bonyolult, talán ennek is köszönhető, hogy a 15 legdrágább onkológiai ellátási csoportba 3 olyan betegségkód is bekerült, mely magát az alapdaganatos megbetegedést nem jelzi, csak egy ismeretlen daganatos folyamat áttéteinek az észlelését - jegyzi meg Poller.
Ködös kódokra költött milliárdok
E három, bizonytalan diagnózist jelző kódra 7,5 milliárd forintot fizettek ki 2013-ban, az összes költés 15 százalékát, miközben a Nemzeti Rákregiszter 2012-ben e három kódon 1100 esetet regisztrált, ami az összes eset 1,6 százaléka. Ha a kifizetéseket és az éves betegszámot hasonlítjuk össze (minden betegre egyenlően osztva fel a költségeket, mely persze nem valóságos modell) akkor az mondható el, hogy 2013-ban egy emlődaganatos eset ellátása 1,552 millió forintba, egy petefészek-tumor ellátása 1,394 millió forintba, egy vastag-végbél daganatos beteg ellátása 1 millió forintba, míg egy tüdő-tumoros beteg ellátása 640 ezer forintba került.
Mivel az OEP jelen adatai a komplex ellátás költségeit adják meg, a költségkülönbségek nem csak a gyógyszeres, hanem a sugárterápiás ellátás betegségcsoporti aránytalan megoszlására is utalnak (egy beteg teljes sugaras kezelésének a finanszírozása mintegy 500 ezer forint).
Onkológiai stratégia kell
A frissen kiadott OEP-tanulmány adatai mindenképpen elgondolkodtatóak, szükségesnek látszik egy áttekintő, részletes , szakmai és költséghatákonysági országos felmérés és elemzés elvégzése, majd ennek tanulságai alapján világos szakmai, szakmapolitikai elvárások meghatározása és célok kitűzése - állítja a szakértő a tanulmánykészítőkkel összhangban, akik az erőforrások hatékony felhasználása érdekében olyan rövid-, és hosszútávra is kitekintő onkológiai stratégia felállítását szorgalmazzák, amely kiterjed a megelőzésre, szűrésre, diagnosztikára és a kezelésre is.
Az OEP a várható költségrobbanás kivédésére szükségesnek tartaná új finanszírozási technikák bevezetését is, amelyek akár pusztán pénzügyi, akár eredményességi alapon megosztják a kockázatot a finanszírozó és a gyógyszercég között. Úgy vélik, a társadalmi felelősségvállalásnak a költségek terén is meg kell jelennie, az orvosok részéről a terápiaválasztásban is fokozatosan kell érvényesíteni a költséghatékonysági szempontokat is.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése