Brüsszel és Oroszország között címmel, a miniszterelnök keresi a lehetőséget, hogy kijátssza egymással szemben a Keletet és a Nyugatot alcímmel közöl összefoglalót a magyar kormány politikájáról a The Economist.
Orbán Viktor nem szokott veszíteni, pártja, a jobb-közép irányultságú Fidesz megismételve 2010-es diadalát újra kétharmados többséget szerzett az április magyarországi parlamenti választáson - kezdi a magyar kormány politikáját bemutató cikkét a világ legbefolyásosabbnak tartott gazdasági hetilapja, a The Economist. Ugyanakkor - brit kollégája David Cameron mellett - ellenezte Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő megválasztását az Európai Bizottság elnökének, ami vesztes csatának bizonyult.
A magyar ellenszavazatot erőteljes jelzésnek szánta, amellyel kifejezte, hogy ellenzi az európai uniós alapszerződés felülírását. (Juncker megválasztásának módját, nevezetesen, hogy az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az Európai Parlament néppárti frakciójának jelöltjét támogatta, ahelyett, hogy önállóan keresett volna valakit erre a posztra, több vezető európai politikus kifogásolta - a szerk.)
Erősítette a vereség
Orbán hazai népszerűsége azonban csak erősödött a kemény kiállás után elbukott meccs nyomán. A magyar kormányfő 2010-es hatalomra kerülése óta verbális harcot folytat az EU ellen. Éljenző támogatói előtt szögezte le két éve, hogy Magyarország nem lesz "gyarmat". Az uniós tisztviselőket a szovjet katonatisztekhez hasonlította: jól ismerjük a kéretlen baráti segítséget, függetlenül attól, hogy elegáns öltönybe, nem pedig katonai egyenruhába bújt emberek kínálják fel - fogalmazott.
Támogatói szerint Orbán nemzetközi elszigeteltsége nem bizonyítja, hogy ne lenne igaza. Ezt támasztja alá, hogy az EU-val szembeni növekvő ellenérzések meglátszottak a májusi európai parlamenti választásokon is, amelyeken erősödött az euroszkeptikus politikai erők támogatottsága. A bátor vezetőket követték a szavazóik.
Orbán-projekt
Magyarország Junckerrel szembeni fellépése nem személyes, hanem a választási procedúrát érintő kifogásokból fakadt - derül ki Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő szavaiból. Ellenezzük a föderális Európai Egyesült Államokat, ehelyett a szuverén nemzetállamok együttműködésében hiszünk - fejtegette a The Economistnak.
Az EU bírálta a magyar törvényeket a jegybank ügyétől kezdve a médián át a pálinkafőzésig. Ennek ellenére - kisebb módosításoktól eltekintve - az Orbán-projekt kitartóan halad előre. A kormányfő a kommunizmus bukása óta nem látott erős hatalomkoncentrációt alakított ki. Az április választáson ugyan eltérő pártok közül választhattak a magyarok, de a Fidesznek kedvezett a kampányszabályok korlátozása, az elfogult média és a kormány-, illetve pártpropaganda összemosódása - idézi a lap az EBESZ jelentését.
Tetszik neki
Egyes elemzők szerint Orbán a volt Szovjetunió utódállamaira jellemző, állami ellenőrzés alatt álló, uram-bátyám kapitalizmus csodálója. Kétségtelen, hogy a Fidesztől a szélsőjobboldali Jobbikig terjedő diskurzus folyik a Nyugat hanyatlásáról. A kormány megerősítette Magyarország kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, Kínával, Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal.
Budapest márciusban 10 milliárd eurós hitelszerződést írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről Moszkvával. A megállapodást hosszas titkos tárgyalások erőzték meg és elmaradt a beruházás elvégzésének nyilvános tendereztetése. Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője ezért kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül, megfelelt-e az eljárás az uniós jognak.
Hintapolitika?
Orbán igyekszik maximális előnyt kovácsolni abból, hogy manőverezik Brüsszel és Oroszország között - mondta a The Economistnak Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Szüksége van az EU pénzére, ezért nem akarja, hogy Magyarország kilépjen a közösségből. Ugyanakkor azt az üzenetet küldi Európának és az USA-nak, hogy ha nem veszik komolyan Magyarországot, akkor lehet más szövetségese is, mégpedig Moszkva.
A magyar kormány pragmatikus Oroszország-politikát folytat - állítja Kovács Zoltán. Más európai országok, például Németország sokkal mélyebb kereskedelmi kapcsolatokat és energetikai együttműködést alakítottak ki vele. A paksi erőmű felújítsa, illetve az erről folyó tárgyalások Moszkvával még a korábbi szocialista kormány idején kezdődtek - akkor összpárti egyetértés volt ebben az ügyben. Csak a szükséges titkosságot tartották be: egy komoly üzletről van szó, amelynek az energiaellátás biztonságának megteremtésével nemzetbiztonsági vonatkozása is van.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése