A Fővárosi Ítélőtábla november 6-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését az AXA Bank Europe S.A. magyar állam ellen zajló devizahiteles polgári perében.
A szeptember 25-én meghozott, kiegészítő ítéletében is elutasította az AXA Bank állam elleni keresetét a Fővárosi Törvényszék.
Az augusztus 27-i tárgyaláshoz képest nem változott a bíróság álláspontja a szeptemberi kiegészítő ítéletében sem, azaz másodszor is úgy határozott a Fővárosi Törvényszék, hogy a bank szerződéses kikötései bár megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveinek nem, és ez azt jelentette, hogy tisztességtelenek voltak a hitelintézet általános szerződési feltételei.
Az AXA Bank magyarországi fióktelepének jogi képviselője a másodfokú eljárás során elmondta: a bank fenntartja az elsőfokú eljárás során a keresetében megfogalmazottak, vagyis azt, hogy a bank általános szerződési feltételei mindenben megfeleltek a hatályos jogszabályoknak.
A bank jogi képviselő több ponton is bírálta az elsőfokú bíróság ítéletét. Így például kifogásolta, hogy a Fővárosi Törvényszék az első, majd a kiegészítő ítéletében az általános szerződési feltételek, a bank szerződéses kikötéseinek vizsgálatát "kettévágta".
A másodfokú bírósági eljárás során is kezdeményezte a felperes bank, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma miatt forduljon a bíróság az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, és felvetette, előzetes döntéshozatali eljárás miatt forduljon a bíróság az Európai Unió Bíróságához.
A bank azt is érvként hozta fel a tárgyalás során, hogy már több eljárásban is a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, így meg kellene várni a taláros testület állásfoglalását, mert az hatással lehet az AXA másodfokú perére is. Ezzel szemben az alperes állam jogi képviselője az elsőfokú ítélet és kiegészítő ítélet helyben hagyását kérte.
A bank jogi képviselője azt is kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, szavai szerint "negligálta" a Kúriának az ászf-k vizsgálatára vonatkozó emlékeztetőjét, míg az állam képviselője szerint a Kúria emlékeztetője csak egyfajta útmutatásul szolgált, annak nem volt jogilag kötelező jellege.
Az alperes állam jogi képviselője megismételte, hogy a bank ászf-jei nem feleltek meg az átláthatóság elvének, így nem elégítették ki a tisztességesség kritériumait.
A Fővárosi Ítélőtábla végül is elutasította azt, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon, és elvette a EU Bíróságához való előzetes folyamodást is.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése