Az Európai Bizottság arra számít, hogy az államháztartás hiánya Magyarországon a következő években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt marad, az államadósság 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken, a gazdasági növekedés pedig 3,2 százalékról fokozatosan 2 százalékra mérséklődik - derül ki a brüsszeli testület által kedden közzétett, úgynevezett őszi gazdasági előrejelzésből.
A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékről 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rákövetkező évben pedig 2,5 százalékára mérséklődik.
A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken.
A brüsszeli prognózis megerősíti a múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,5 százalékos növekedési várakozást, de a magyar kormány 2015-re 2,4 százalékos GDP arányos deficittel és 75,4 százalékos adósságszinttel számol.
Az elemzés arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint 3 százalékra növekszik. Külön kiemeli a dokumentum, hogy a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedően, 16,8 százalékkal nőtt. A magán és állami beruházások felfutását ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja.
Az előrejelzés részben az egyszeri intézkedések növekedésösztönző hatásának elmúlásával magyarázza a gazdaság lefékeződését is. A bővülés hajtóereje továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthető jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekről törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá.
A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külső kereslet mérséklődése miatt lassulni fog, míg az import a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően növekszik majd.
A dokumentum arra is kitér, hogy a munkanélküliség stabilizálódik és a foglalkoztatás is bővü a magánszektor mellett a közfoglalkoztatás jelentős hatására. A bérek növekedése a bizottság szerint mérsékelt lesz, de az alacsony infláció miatt ez reálértéken jobban lesz majd érezhető. A jelenleg a nyomott importált infláció mellett az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag nulla százalékos pénzromlás jövőre 2,5, 2016-ban pedig már 3 százalékos lehet.
A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál.
"Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik" - írja a dokumentum.
Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés.
A hiány alakulásáról a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedés és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika.
A dokumentum szerint hiánycsökkentő hatású lesz a fogyasztás várható növekedése, a bérnövekedés fékeződése a közszférában és a közberuházásoknak a választási évet követő mérséklődése.
A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor "megvalósítási kockázatot" lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel.
A dokumentum a strukturális hiányra is kitér: az idén 2,7 százalékra növekszik, és a következő években is körülbelül ezen a szinten stabilizálódik.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése