Közgazdasági és jogi háttértanulmányokat készíttet az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodáshoz (TTIP) a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT), a szakértői anyagok alapján várhatóan ősszel álláspontot alakít ki - jelentette be Kövér László házelnök, az NFFT elnöke a tanács csütörtöki ülésén.
Kövér László bejelentése szerint a szakértői műhelyek kutatási jelentéseinek - amelyeket a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, és egy nemzetközi és európai jogi szakértői csoport dolgoz ki - júniusig kell elkészülniük, amelyek alapján a tanács őszi ülésén közös állásfoglalást fogalmaznak meg.
A házelnök javaslatot tett arra is, hogy körlevélben valamennyi uniós tagállam NFFT-társintézményéhez fordulnak. Ebben a TTIP-tárgyalások kritikus pontjairól szóló folyamatos konzultációra és együttműködésre kérik fel őket, és őszre nemzetközi tanácskozást kezdeményeznek az álláspontok egyeztetéséről.
A házelnök Szili Katalin tiszteletbeli elnök felvetését elfogadva közölte: a házelnökök európai fórumán is egyeztetést kezdeményez a megállapodásról. Cser Ágnes (Hetedik Szövetség) javaslatára pedig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál kezdeményeznek egyeztetést a témában. Az elnök a fenntartható fejlődés bizottságának elnökét felhívta arra, hogy az uniós parlamenti testvérbizottságokhoz forduljon.
Az egyezmény egyenlege az eddigi jelzések szerint Európa számára vegyes lehet, Magyarországon inkább veszteség prognosztizálható a nemzetgazdaság egészére nézve - vélekedett Kövér László.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója elmondta: a közgazdasági tanulmány célja, hogy megbecsülje az egyezmény Magyarország számára nyújtott előnyeit és hátrányait. Közölte: a közvetlen és közvetett hatások mellett megvizsgálják a magyar termékek részesedését az amerikai piacon illetve, hogy mely termékcsoportokat érint a vámok lebontása. Külön vizsgálják a nem kereskedelmi akadályok lebontásának hatásait - jelezte. Súlyponti kérdés lesz a magyar élelmiszeripar lehetőségeinek vizsgálata is.
Szarvas Erik jogi szakértő kiemelte: az EU és az USA 46 százalékát adja a világ GDP-nek, a világkereskedelem 30 százalékát, 13 millió munkahely függ közvetlenül a transzatlanti gazdasági kapcsolatoktól. A kétoldalú közvetlen működő tőkebefektetések (FDI) összege 3200 milliárd eurót tesz ki, ez a világ teljes FDI-állományának 45 százaléka. A két fél egymás legfontosabb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem évente 800 milliárd euró. A mérleg jelentős európai aktívumot mutat, ez 2014-ben 105 milliárd euró volt, az áru és a szolgáltatások mellett az agrártermékek kereskedelme 5 millió eurós európai többletet mutat - ismertette. A tárgyalásokat a fejlődő országok előretörése motiválja, az EU és az Egyesült Államok is jelentős versenyképességi kihívással néz szembe, ehhez keresik a versenyképességet erősítő eszközöket.
A szakértő jelezte: leghamarabb 2016 végén zárulhatnak le a TTIP-tárgyalások, a megállapodásnak még egységes szövegtervezete sincs. Megjegyezte: az ipari termékek vámjának eltűnése nem fog "sokkot jelenteni" egyik oldalon sem, mivel az átlagos vámok nagyon alacsonyak; az EU esetében 5,2 százalék, az Egyesült Államok esetében pedig 3,5 százalék.
Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese felhívta a figyelmet arra: a TTIP nem az árucsere elősegítéséről szól, mivel a szabadkereskedelem már csaknem megvalósult a két kontinens között, sokkal inkább a jogharmonizáció megteremtése a nagybefektetők számára. A fenntartható fejlődés gondolatával ellentétes az áruforgalom fokozása, mivel a helyi termelés biztosítaná a túlélést a földön - mondta. A megállapodás azért is problematikus, mert a WTO jogi gondolkodását az európai jogrend fölé emeli, a vitarendezésre a választott bírósági fórum pedig nem biztosíthat kellő és méltányos elbírálást - mutatott rá. Se Magyarország, se az EU más állama nem tudja megakadályozni a TTIP megkötését - húzta alá.
Bencsik János (Fidesz) szerint a tervezett szerződés a globális tőkeérdekeltségek által a nemzetállamok szabadságának korlátozására indított totális háború. A nemzetállamok szabad mozgásterét próbálja nemzetközi egyezménnyel felülírni, megítélése szerint ez "civilizációs fordulópont".
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése