Kevesebb banktitok lesz a jövőben

A Quaestor-üggyel összefüggésben kiterjesztette kedden a parlament a banktitoknak nem minősülő adatok körét.


Az MFB-törvény módosítását az Országgyűlés költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága javasolta, az előterjesztést a kormánypártok képviselői mellett a testület MSZP-s és jobbikos tagja is aláírta.

A 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek - továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak - az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.

A törvényjavaslat indoklása szerint az intézkedés a közügyek átláthatóságát szolgálja, mivel 2010 előtt az MFB állami tulajdonú hitelintézetként finanszírozást nyújtott a Quaestor vállalatcsoport egyik tagjának.

Szűcs Lajos, a parlamenti albizottság fideszes elnöke korábban azt mondta, a törvénymódosítás azt is szolgálja, hogy az albizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól megkapjon olyan észrevételeket, vizsgálati eredményeket, amelyek az MFB és a Quaestor-csoport ügyleteit érintik.

Az Országgyűlés kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára - 118 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett - ugyancsak változtatott az MFB-törvényen azzal a céllal - mint az az indoklásban olvasható -, hogy átalakítsa a fejlesztési bank részesedésszerzésére vonatkozó szabályozási struktúrát. A tárcavezető szerint a módosítással az MFB Zrt. közvetlen és közvetett tulajdonszerzése a jelenleginél rugalmasabb döntéshozatali formában, de a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott keretek között történhet majd.

Így tételesen meghatározták, hogy az MFB Zrt. a tevékenységük jellege, valamint egyéb szempontok szerint milyen gazdálkodó szervezetekben szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt. A lista élén állnak a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatók és elszámolóházak.

A szabályozás összhangban van a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, amely a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter hatáskörébe utalja a részesedésszerzésről való döntést - olvasható a részletes indoklásban. A törvénymódosítás rögzíti: az MFB a befektetett pénzügyi eszközhöz kapcsolódó befektetési tevékenységet is alaptevékenységként végzi.

Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: