A lakáshitelezésről és az infláció várható növekedéséről beszélt Nagy Márton, az MNB alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke interjújában az alábbiakat emelte ki:
A lakáshitelek gyors felfutását az állami programok (CSOK) és az alacsony kamatok is támogatják. Figyelni kell azonban arra, hogy a hitelezés egészséges szerkezetben valósuljon meg.
Kulcskérdés a kamatfelár mértéke, hiszen ma a magyar lakáspiacon a hitelfelár öt százalékpont körüli, ami kétszer akkora, mint a régióban, és ezt csökkenteni kell.
A kamatfelárak leszorításához szükséges a bankok közötti árverseny növelése, ehhez a termékek összehasonlíthatóságának javítására, a bankváltás ösztönzésére, így a hitelkiváltás magas költségeinek, időigényének mérséklésére és adminisztratív korlátok lebontására van szükség.
2016 második felében a háztartási szektor nettó hitelfelvevővé vált, viszont összességében idén még csökkenhet a hitelállomány. 2017-ben már egy százalék feletti növekedést várunk, 2018-ban pedig a bővülés dinamikája az öt százalékot is elérheti - mondta Nagy Márton.
A béremelések és a járulékcsökkentések ellentétes hatásai várhatóan kioltják egymást, így ez nem okoz költségoldali árnövekedést, lesznek olyan ágazatok, amelyekben jelentkezik inflációs hatás, de ez makroszinten nem eredményez túlzott áremelkedést.
Valójában a nagyobb jövedelem által hajtott fogyasztásélénkülés növelheti az inflációt. Összességében azonban az infláció idén és jövőre is a háromszázalékos cél alatt alakul, és azt várhatóan 2018 első felében éri el. Eközben a GDP bővülése 2017-ben 3,6 százalék körül lehet, de egy négy százalék körüli növekedés sincs kizárva. Mindez lehetőséget teremt a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése