A dohánytermékek megemelt kiskereskedelmi árrésének nehezen megjósolható átszűrődési üteme okozta a vártnál magasabb szeptemberi magyarországi inflációt, ám ettől még a következő hónapokban folytatódik a dezinflációs folyamat, és így nyitva marad az út a további jegybanki kamatcsökkentések előtt is.
MTI - A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint szeptemberben 1,4 százalékos volt az éves infláció.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai 1,0-1,3 százalék közötti prognózisokat adtak a teljes kosárra számolt szeptemberi tizenkét havi inflációra. Augusztusban 1,3 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.
A pénteki adatismertetés utáni értékelésükben a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték: véleményük szerint az infláció múlt havi megugrásának vezérlő tényezői között nincs olyan, amely okot adna az aggodalomra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa számára, és így az adat nem lesz akadálya a kamatcsökkentési ciklus folytatásának.
A ház előrejelzése szerint a magyarországi infláció a következő hat hónapban is az 1-1,5 százalékos sávban ingadozik, és ebben a környezetben "a legkisebb ellenállás irányát" a további kamatcsökkentések jelentik.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint "nem magától értetődő", hogy a monetáris tanács a 3,00 százalékos alapkamat elérése után megáll, tekintettel arra, hogy a testület "komfortsávja" a kamatszintet illetően fokozatosan egyre lejjebb kerül.
"Egy éve még úgy éreztük, hogy a monetáris tanács legalább 1 százalékos pozitív reálkamatot tartani akar, (...) most már úgy gondoljuk, hogy az MNB ennél alacsonyabb reálkamattal is megelégszik, mindaddig, amíg a reálkamat pozitív" - fogalmaztak a Morgan Stanley szakértői.
A ház szerint 2 százalék alatti infláció esetén ez azt is jelentheti, hogy 2014 elején a nominális jegybanki kamat 3 százalék alá kerülhet, ha a külső kockázati környezet ezt megengedi.
A reálgazdaságba - különösen az üzleti szektorba - kikerülő legtöbb új hitel alkalmazott kamatlába már ma is esetenként csak 2,5 százalék, az MNB növekedési hitelprogramjának megfelelően, így a jegybanki alapkamat vesztett valamennyit irányadó jellegéből, és szerepe a monetáris transzmissziós mechanizmusban csökkent - érveltek a Morgan Stanley londoni elemzői.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakelemzői az inflációs adatok utáni értékelésükben hangsúlyozták, hogy jóllehet a szeptemberi éves infláció 0,2 százalékponttal meghaladta a konszenzusos előrejelzési átlagot, júliusban és augusztusban ugyanakkor egyaránt 0,2 százalékponttal elmaradtak a tizenkét havi inflációs ütemek a várttól. Ráadásul a harmadik negyedév egészére vetített átlagos infláció pontosan megegyezik az MNB legutóbbi prognózisával.
A JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy mindezek alapján fenntartják az MNB további kamatpályájára szóló előrejelzésüket, amely szerint a magyar jegybank 2014 elejéig összesen további 0,60 százalékponttal 3,00 százalékra csökkenti alapkamatát.
A ház szerint keresleti oldalról jórészt továbbra sincs inflációs nyomás, tekintettel a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés dezinflációs hatására.
A JP Morgan londoni szakértőinek pénteki előrejelzése szerint a magyarországi éves infláció 2013 végére valószínűleg 1 százalék körüli szintig lassul, és várhatóan 2 százalék alatt marad 2014 első felében is.
A cég távlati előrejelzése szerint 2014 egészében 2,2 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon, ugyanakkor jövő decemberben már a 3 százalékos célszint felett lesz az éves inflációs ütem.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég közgazdászai is azt a véleményüket emelték ki pénteki értékelésükben, hogy a vártnál magasabb szeptemberi infláció a várakozásoktól mélyen elmaradó előző két havi ütem valamelyes korrekciója, és azt jelzi, hogy a dohánytermékek fogyasztói árai "erőteljesen reagálni kezdtek" a kiskereskedelmi árrés megemelésére.
A 4cast számításai szerint ez önmagában "0,2 százalékpontnyit megmagyaráz a szeptemberi meglepetésből".
A cég elemzői szerint az MNB Monetáris Tanácsa valószínűleg azzal érvel majd, hogy a dohánytermékek és a pénzügyi szolgáltatások inflációs hatása csak átmeneti, másrészt várható is volt, és egyébként is ennél nagyobb dezinflációs hatása lesz a hatósági közműdíj-csökkentések második fordulójának.
A 4cast előrejelzése szerint a háztartási energiaárak újabb csökkentése az idei év végéig jóval 1 százalék alá viszi a tizenkét havi inflációt, és így a monetáris tanács várhatóan nem tekinti a szeptemberi inflációs adatokat a további kamatcsökkentések akadályának. Ugyanerre a következtetésre jutottak a pénteki adatismertetés utáni értékelésükben a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői. Hangsúlyozták, hogy a magyarországi infláció a vártnál magasabb szeptemberi ütem ellenére is változatlanul "igen alacsony", jóval az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és így várhatóan nem fogja visszatartani a monetáris tanácsot a további kamatcsökkentésektől.
A Goldman Sachs londoni szakértői szerint a kamatdöntések első számú meghatározó tényezője változatlanul a forintárfolyam és a kockázati környezet. A GS elemzői úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi támogató környezet újabb 0,20 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsít a monetáris tanács október végi ülésén.
MTI - A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint szeptemberben 1,4 százalékos volt az éves infláció.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai 1,0-1,3 százalék közötti prognózisokat adtak a teljes kosárra számolt szeptemberi tizenkét havi inflációra. Augusztusban 1,3 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.
A pénteki adatismertetés utáni értékelésükben a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték: véleményük szerint az infláció múlt havi megugrásának vezérlő tényezői között nincs olyan, amely okot adna az aggodalomra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa számára, és így az adat nem lesz akadálya a kamatcsökkentési ciklus folytatásának.
A ház előrejelzése szerint a magyarországi infláció a következő hat hónapban is az 1-1,5 százalékos sávban ingadozik, és ebben a környezetben "a legkisebb ellenállás irányát" a további kamatcsökkentések jelentik.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint "nem magától értetődő", hogy a monetáris tanács a 3,00 százalékos alapkamat elérése után megáll, tekintettel arra, hogy a testület "komfortsávja" a kamatszintet illetően fokozatosan egyre lejjebb kerül.
"Egy éve még úgy éreztük, hogy a monetáris tanács legalább 1 százalékos pozitív reálkamatot tartani akar, (...) most már úgy gondoljuk, hogy az MNB ennél alacsonyabb reálkamattal is megelégszik, mindaddig, amíg a reálkamat pozitív" - fogalmaztak a Morgan Stanley szakértői.
A ház szerint 2 százalék alatti infláció esetén ez azt is jelentheti, hogy 2014 elején a nominális jegybanki kamat 3 százalék alá kerülhet, ha a külső kockázati környezet ezt megengedi.
A reálgazdaságba - különösen az üzleti szektorba - kikerülő legtöbb új hitel alkalmazott kamatlába már ma is esetenként csak 2,5 százalék, az MNB növekedési hitelprogramjának megfelelően, így a jegybanki alapkamat vesztett valamennyit irányadó jellegéből, és szerepe a monetáris transzmissziós mechanizmusban csökkent - érveltek a Morgan Stanley londoni elemzői.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakelemzői az inflációs adatok utáni értékelésükben hangsúlyozták, hogy jóllehet a szeptemberi éves infláció 0,2 százalékponttal meghaladta a konszenzusos előrejelzési átlagot, júliusban és augusztusban ugyanakkor egyaránt 0,2 százalékponttal elmaradtak a tizenkét havi inflációs ütemek a várttól. Ráadásul a harmadik negyedév egészére vetített átlagos infláció pontosan megegyezik az MNB legutóbbi prognózisával.
A JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy mindezek alapján fenntartják az MNB további kamatpályájára szóló előrejelzésüket, amely szerint a magyar jegybank 2014 elejéig összesen további 0,60 százalékponttal 3,00 százalékra csökkenti alapkamatát.
A ház szerint keresleti oldalról jórészt továbbra sincs inflációs nyomás, tekintettel a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés dezinflációs hatására.
A JP Morgan londoni szakértőinek pénteki előrejelzése szerint a magyarországi éves infláció 2013 végére valószínűleg 1 százalék körüli szintig lassul, és várhatóan 2 százalék alatt marad 2014 első felében is.
A cég távlati előrejelzése szerint 2014 egészében 2,2 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon, ugyanakkor jövő decemberben már a 3 százalékos célszint felett lesz az éves inflációs ütem.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég közgazdászai is azt a véleményüket emelték ki pénteki értékelésükben, hogy a vártnál magasabb szeptemberi infláció a várakozásoktól mélyen elmaradó előző két havi ütem valamelyes korrekciója, és azt jelzi, hogy a dohánytermékek fogyasztói árai "erőteljesen reagálni kezdtek" a kiskereskedelmi árrés megemelésére.
A 4cast számításai szerint ez önmagában "0,2 százalékpontnyit megmagyaráz a szeptemberi meglepetésből".
A cég elemzői szerint az MNB Monetáris Tanácsa valószínűleg azzal érvel majd, hogy a dohánytermékek és a pénzügyi szolgáltatások inflációs hatása csak átmeneti, másrészt várható is volt, és egyébként is ennél nagyobb dezinflációs hatása lesz a hatósági közműdíj-csökkentések második fordulójának.
A 4cast előrejelzése szerint a háztartási energiaárak újabb csökkentése az idei év végéig jóval 1 százalék alá viszi a tizenkét havi inflációt, és így a monetáris tanács várhatóan nem tekinti a szeptemberi inflációs adatokat a további kamatcsökkentések akadályának. Ugyanerre a következtetésre jutottak a pénteki adatismertetés utáni értékelésükben a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzői. Hangsúlyozták, hogy a magyarországi infláció a vártnál magasabb szeptemberi ütem ellenére is változatlanul "igen alacsony", jóval az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és így várhatóan nem fogja visszatartani a monetáris tanácsot a további kamatcsökkentésektől.
A Goldman Sachs londoni szakértői szerint a kamatdöntések első számú meghatározó tényezője változatlanul a forintárfolyam és a kockázati környezet. A GS elemzői úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi támogató környezet újabb 0,20 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsít a monetáris tanács október végi ülésén.
