Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 283 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte. Az adósságráta azonban - bár csökkent az előző negyedévhez képest -, nem annyival, mint azt korábban számolták.
Miután decemberben kiderült, hogy a magyar GDP nominálisan kisebb volt, mint amivel az MNB az előrejelzéseiben számolt, a jegybank kénytelen volt felfelé korrigálni a GDP-arányos államadósságot. A jegybank mai közleménye szerint a mutató a harmadik negyedév végén 80,2 százalék volt, szemben a novemberben nyilvánosságra hozott 79,7 százalékos értékkel.
A magyar államadósság tavaly szeptember végén 23 089 milliárd forint volt. Mindez nem számít újdonságnak, az adatot már tavaly novemberben (is) publikálta a jegybank. Decemberben viszont nyilvánosságra hozta a KSH a legfrissebb, negyedévekre lebontott GDP-adatokat, amelyek nominális értéke (vélhetően a vártnál kisebb infláció miatt) elmaradt az MNB előrejelzéseitől. Ennek eredményeképpen megváltozott az uniós kötelezettségeink, valamint a befektetői megítélés szempontjából is kiemelten fontos GDP-arányos államadósság nagysága. A novemberben publikált 79,7 százalék helyett a tényleges GDP-vel számolva 80,2 százalékra ugrott az adósságráta.
Az új adat azonban még így is alacsonyabb, mint a negyedévvel korábbi érték: 2013 első félévének végén 81,4 százalék volt az adósságráta. A harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 283 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte az államadósságot. Az államháztartás nettó tartozása (18 101 milliárd forint) a GDP 62,9 százalékát tette ki 2013 harmadik negyedévének végén.
Amint arra már egy korábbi cikkben rámutattunk, az adósságráta alakulását a költségvetési egyenlegen kívül a növekedés, a reálkamat, az árfolyam, valamint az egyéb tételek (pl. privatizáció) befolyásolják. Bár az elmúlt hónapokban némileg javultak hazánk növekedési kilátásai, ennek hatását kioltja az, hogy infláció csökkenése rövidtávon a reálkamatok emelkedését, és a nevezőben szereplő nominális GDP mérséklődését vonja maga után. Mindez azt jelenti, hogy 1-2 százalékos növekedés, és három százalék körüli költségvetési hiány mellett nem várható a GDP-arányos államadósság csökkenése.
Miután decemberben kiderült, hogy a magyar GDP nominálisan kisebb volt, mint amivel az MNB az előrejelzéseiben számolt, a jegybank kénytelen volt felfelé korrigálni a GDP-arányos államadósságot. A jegybank mai közleménye szerint a mutató a harmadik negyedév végén 80,2 százalék volt, szemben a novemberben nyilvánosságra hozott 79,7 százalékos értékkel.
A magyar államadósság tavaly szeptember végén 23 089 milliárd forint volt. Mindez nem számít újdonságnak, az adatot már tavaly novemberben (is) publikálta a jegybank. Decemberben viszont nyilvánosságra hozta a KSH a legfrissebb, negyedévekre lebontott GDP-adatokat, amelyek nominális értéke (vélhetően a vártnál kisebb infláció miatt) elmaradt az MNB előrejelzéseitől. Ennek eredményeképpen megváltozott az uniós kötelezettségeink, valamint a befektetői megítélés szempontjából is kiemelten fontos GDP-arányos államadósság nagysága. A novemberben publikált 79,7 százalék helyett a tényleges GDP-vel számolva 80,2 százalékra ugrott az adósságráta.
Az új adat azonban még így is alacsonyabb, mint a negyedévvel korábbi érték: 2013 első félévének végén 81,4 százalék volt az adósságráta. A harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 283 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte az államadósságot. Az államháztartás nettó tartozása (18 101 milliárd forint) a GDP 62,9 százalékát tette ki 2013 harmadik negyedévének végén.
Amint arra már egy korábbi cikkben rámutattunk, az adósságráta alakulását a költségvetési egyenlegen kívül a növekedés, a reálkamat, az árfolyam, valamint az egyéb tételek (pl. privatizáció) befolyásolják. Bár az elmúlt hónapokban némileg javultak hazánk növekedési kilátásai, ennek hatását kioltja az, hogy infláció csökkenése rövidtávon a reálkamatok emelkedését, és a nevezőben szereplő nominális GDP mérséklődését vonja maga után. Mindez azt jelenti, hogy 1-2 százalékos növekedés, és három százalék körüli költségvetési hiány mellett nem várható a GDP-arányos államadósság csökkenése.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése