A feltételezettnél sokkal súlyosabb gondot okozhat Európának, hogy az itteni energiaárak jóval magasabbak az amerikaiaknál - figyelmeztet az IEA. Az öreg kontinens vállalatai legalább két évtizedre leküzdhetetlen hátrányba kerülhetnek amerikai versenytársaikkal szemben.
A magas áram- és gázárak legkevesebb 20 éven át gyötörhetik Európát, tönkretéve az idetartozó vállalatok versenyképességét - állítja az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a világ egyik legnagyobb energetikai tanácsadó szervezete. Az IEA úgy látja, hogy Európa pusztán emiatt a különbség miatt elvesztheti világpiaci részesedése harmadát az energiaintenzív iparágakban.
A cégek vezetőit egyre jobban idegesíti, hogy az európai kormányok környezetvédelmi okokból nem haladnak előre a palagázlelőhelyek feltárásában, komoly felárak alkalmazásával támogatják a zöldenergia-termelést és kihátráltak az atomenergia mögül. Sok felső vezető állítja: ez a biztos receptje a gazdasági versenyképesség romba döntésének.
Ne kenjük rá!
A környezetvédelmet szolgáló intézkedések önmagukban nem nyomják fel az energia árát, nem ezek okolhatók elsősorban az EU és az USA között kialakult nagy költségkülönbségekért - jelentette ki Fatih Birol, az IEA vezető elemzője a Financial Times tudósítása szerint. Ezzel sok elemzővel és vállalati vezetővel szembe megy, ugyanis meglehetősen elterjedt az a vélemény, hogy elsősorban a drágábban termelt zöldenergia átvételét támogató felárak növelik a költségeket. A szakértő szerint ezek nem játszanak döntő szerepet az árak alakításában.
Birol sokkal fontosabbnak tartja, hogy az USA-EU árkülönbség nem átmeneti jelenség, hanem strukturális probléma. Európa szerinte nem ismerte fel ennek a helyzetnek a súlyosságát. Az itteni nehézipar, illetve petrolkémiai ipar 30 millió embernek ad munkát, aminek jelentős része elveszhet.
Drágaság
Az Európába importált földgáz ára jelenleg nagyjából háromszorosa az amerikai gázárnak, az elektromos áram kétszer kerül többe. Erről a különbségről állítja az IEA, hogy legkevesebb 20 éven át fennmaradhat. Európában nagy szerepet játszik a gáz az elektromos energia termelésében, miközben elmaradt az USA-ban lezajlott palagáz-forradalom, ami ott leszorította a gáz árát.
Birol nem akarja rábeszélni az európai országokat arra, hogy adják fel környezetvédelmi céljaikat. Úgy véli, kitarthatnak ezek mellett, miközben ezzel egyidejűleg mérsékelhetik az energiaköltségeket. Az utóbbi érdekében nagyobb szerepet adhatnak a nukleáris energiának és a palagáz-kitermelésnek, bátoríthatják az energiafelhasználás hatékonyságának javítását és lealkudhatják az importgáz árát. Az utóbbival kapcsolatos szerződések kétharmada a következő tíz évben lejár.
Emellett módosíthatják az időnként rossz eredményt hozó zöldenergia-támogatási rendszereiket és talpra kellene állítani szén-dioxid-kibocsátási kvóták kereskedését. A piac összeomlása miatt, amely olcsóvá tette a kibocsátási kvótákat, ma már ott tartunk, hogy a rendszer ösztönzi a legszennyezőbb szénerőművek üzemeltetését.
Több atomot
Nagy-Britanniának azt ajánlja az IEA, hogy indítson újabb atomerőmű-építési programokat - írta a brit Telegraph internetes portálja. A szigetországban sokan nagy reményeket fűznek a palagázhoz, de a szervezet úgy véli, hogy ezek eltúlzottak. Nem ismételhető meg az amerikai palagáz-forradalom. A kormány a múlt év végén járult hozzá az első atomerőmű-építéshez 1995 óta. Becslések szerint csak Észak-Anglia alatt 37 milliárd köbméter palagáz van.
A magas áram- és gázárak legkevesebb 20 éven át gyötörhetik Európát, tönkretéve az idetartozó vállalatok versenyképességét - állítja az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a világ egyik legnagyobb energetikai tanácsadó szervezete. Az IEA úgy látja, hogy Európa pusztán emiatt a különbség miatt elvesztheti világpiaci részesedése harmadát az energiaintenzív iparágakban.
A cégek vezetőit egyre jobban idegesíti, hogy az európai kormányok környezetvédelmi okokból nem haladnak előre a palagázlelőhelyek feltárásában, komoly felárak alkalmazásával támogatják a zöldenergia-termelést és kihátráltak az atomenergia mögül. Sok felső vezető állítja: ez a biztos receptje a gazdasági versenyképesség romba döntésének.
Ne kenjük rá!
A környezetvédelmet szolgáló intézkedések önmagukban nem nyomják fel az energia árát, nem ezek okolhatók elsősorban az EU és az USA között kialakult nagy költségkülönbségekért - jelentette ki Fatih Birol, az IEA vezető elemzője a Financial Times tudósítása szerint. Ezzel sok elemzővel és vállalati vezetővel szembe megy, ugyanis meglehetősen elterjedt az a vélemény, hogy elsősorban a drágábban termelt zöldenergia átvételét támogató felárak növelik a költségeket. A szakértő szerint ezek nem játszanak döntő szerepet az árak alakításában.
Birol sokkal fontosabbnak tartja, hogy az USA-EU árkülönbség nem átmeneti jelenség, hanem strukturális probléma. Európa szerinte nem ismerte fel ennek a helyzetnek a súlyosságát. Az itteni nehézipar, illetve petrolkémiai ipar 30 millió embernek ad munkát, aminek jelentős része elveszhet.
Drágaság
Az Európába importált földgáz ára jelenleg nagyjából háromszorosa az amerikai gázárnak, az elektromos áram kétszer kerül többe. Erről a különbségről állítja az IEA, hogy legkevesebb 20 éven át fennmaradhat. Európában nagy szerepet játszik a gáz az elektromos energia termelésében, miközben elmaradt az USA-ban lezajlott palagáz-forradalom, ami ott leszorította a gáz árát.
Birol nem akarja rábeszélni az európai országokat arra, hogy adják fel környezetvédelmi céljaikat. Úgy véli, kitarthatnak ezek mellett, miközben ezzel egyidejűleg mérsékelhetik az energiaköltségeket. Az utóbbi érdekében nagyobb szerepet adhatnak a nukleáris energiának és a palagáz-kitermelésnek, bátoríthatják az energiafelhasználás hatékonyságának javítását és lealkudhatják az importgáz árát. Az utóbbival kapcsolatos szerződések kétharmada a következő tíz évben lejár.
Emellett módosíthatják az időnként rossz eredményt hozó zöldenergia-támogatási rendszereiket és talpra kellene állítani szén-dioxid-kibocsátási kvóták kereskedését. A piac összeomlása miatt, amely olcsóvá tette a kibocsátási kvótákat, ma már ott tartunk, hogy a rendszer ösztönzi a legszennyezőbb szénerőművek üzemeltetését.
Több atomot
Nagy-Britanniának azt ajánlja az IEA, hogy indítson újabb atomerőmű-építési programokat - írta a brit Telegraph internetes portálja. A szigetországban sokan nagy reményeket fűznek a palagázhoz, de a szervezet úgy véli, hogy ezek eltúlzottak. Nem ismételhető meg az amerikai palagáz-forradalom. A kormány a múlt év végén járult hozzá az első atomerőmű-építéshez 1995 óta. Becslések szerint csak Észak-Anglia alatt 37 milliárd köbméter palagáz van.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése