A forgalomban lévő építőanyagok legalább fele gagyi, rossz minőségű, az adott célra alkalmatlan termék, a kiszűrésük azonban a minősítési előírások szigorodása óta sem megoldott, az érdemi ellenőrzés költségét senki nem vállalja. A javulást az sem segíti, hogy a vásárlók mindenben a legolcsóbbat keresik, az állami beruházások beszállítói pedig a legvégsőkig leengedik az árat a megrendelés érdekében.
Az építőanyag-piacot elárasztják a gagyi termékek, de az adminisztráció kontrollálásán túl, érdemi minőségellenőrzésre nincs pénz. A papíron megutaztatott, áfamentesen árult anyagok árletörő hatása miatt a korrekt gyártók nem képesek beépíteni a valódi költségeket az árba, újabb negatív spirálba lökve ezzel a minőséget - mondta a Napi.hu-nak Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. Az utaztatással való áfaspórolás egyik ellenszere az útdíj lehet, ezen keresztül a NAV pontosabban követheti majd a termékek útját - jegyzi meg Vidor.
A fogyasztóvédelem csak a papírokat ellenőrzi, de azt, hogy a termék megfelel-e az ott feltüntetett mutatóknak, infrastruktúra és kapacitás hiányában nem vizsgálhatja. Erre az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kht. (ÉMI) lenne szakmailag hivatott, csakhogy a vizsgálatok díjára nincs fedezet, erre nincs állami keret. Konkurens cég már finanszírozott ellenőrzést, amelynek során kiderült, az adott árucikk teljesen alkalmatlan arra funkcióra, amire forgalomba hozzák. Vidor szerint főként a polisztirol hőszigetelő anyagok, a nyílászárók és az építéskémiai termékek között sok a rizikós minőségű.
Ami nem létfontosságú, kimarad a gyártásnál
A magánmegrendelések hiánya is a minőség ellen hat. A túlélés érdekében az áremelés szóba sem kerül, az emelkedő költségek érvényesítésére nincs mód, ami a termék "vékonyítására", a látványos minőségromlás nélkül elhagyható adalékok kihagyására kényszeríti a gyártókat - fogalmaz Vidor Győző. Ez persze később meglátszik majd a használhatóságon és a tartósságon.
Az építőanyagipar nagy zuhanása ugyan lényegében 2012-ig lezajlott, s idén, ha nagyon enyhén is, de érezhető némi élénkülés a tavaly még a gödör mélyén vergődő ágazatban, azonban ez leginkább az extra enyhe időjárásnak, s az állami nagyberuházásoknak köszönhető. A téli tavasz miatt ebben az évben sokan már korábban nekifogtak az eltervezett felújításoknak, ami inkább a szokásosnál időben előrébb hozott keresletet jelent, mintsem bővülő igényeket. Az állami beruházások beszállítói viszont rendkívül nyomott áron kénytelenek szállítani, ez pedig szintén a minőségromlás irányába hajtja a piacot - teszi hozzá a MÉASZ elnöke.
Az építőanyagkereskedők helyzete továbbra is nagyon nehéz, a piac gyenge, akik vásárolnak, azok sem minőségtudatosak, hanem a legolcsóbb termékeket keresik - állítja Antoni Péter, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesülete elnöke. A gyártók jelentős része veszteséges, a kereskedők pedig leginkább számla nélküli forgalommal élik túl ezt az időszakot. Antoni szerint a mintegy 300-350 milliárdos építésianyag-piac fele számla és áfa nélkül realizálódik. A termékek minősége helyett csak a megfelelőségi igazolását ellenőrzik, és a kivitelező csak akkor lehet igazán biztos a minőségben, ha maga viszi el bevizsgáltatni a laborba. A 80-100 ezer forintos elemzésekre azonban leginkább csak azok vállalkoznak, akik provokálják a rendszert, vagy ha egy termék feltűnően olcsóbb, mint a konkurenseké - véli Antoni.
Az építési anyagok fele gagyi
Minősített, színvonalas terméket alig forgalmaznak, az alkalmatlanok aránya viszont elérheti az 50 százalékot is - mondta a Napi.hu-nak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Az energiahatékony felújításokhoz szükséges termékkörben többek között a hőszigetelő anyagoknál lehet a leggyakrabban kifogásolható színvonallal találkozni, az EPS táblák például éghető szerkezetük miatt válhatnak használhatatlanná. Kárpáti szerint az olcsóságra törekvő építtetők rendszerint nem tudják, milyen jellemzőket kell mindenképpen figyelembe venni, hogyan válasszanak a kínálatból.
Pedig 2013. július elseje óta, az adott funkcióra való alkalmasságot igazoló ÉME tanúsítvány mellett a termék teljesítményéről is részletes tájékoztatást kell közölni, benne a legfontosabb jellemzők kötelező felsorolásával. Az építésznek, tervezőnek ez alapján kell kiválasztani a beépítendő anyagokat - ezért óriási a felelősségük, hogy a laikus építtetőt kellőképpen tájékoztassák - mondja Kárpáti József. A szigorítás azonban egyelőre nem ment át a köztudatba, sőt maguk a gyártók sincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen tanúsítványt kell mellékelni a termékhez. A Belügyminisztérium épp ezért a jövő héten nyíló Construmára tájékoztató füzettel készül - hívja fel a figyelmet Kárpáti József.
Minőségre nincs is kereslet
Magyarországon szerinte amúgy különösen nehéz piacot találni a minőségi építési anyagok számára, s bár a nagyon drága, puccos áruk iránti érdeklődés egy szűk rétegnél megmaradt, a minőségnél fontosabb a nagy többségnél az ár, szinte mindenki a legolcsóbbat keresi, mert azt hiszi, az árkülönbséget csak a gyártók nagyobb profitja indokolja. Valódi minőségellenőrzés pedig nem létezik - erősíti meg Kárpáti is. Az ÉMI-nek ugyan van hozzá laboratóriuma és szakembergárdája, a fogyasztóvédelemnek pedig ellenőrei, csakhogy a vizsgálatok költségét nem állja senki - sorolja ő is a már hallottakat. De már azt előrelépésnek tartaná, ha a kötelező dokumentumokat alaposan ellenőrizné a felhasználó, arra is figyelmet fordítva, hogy az adott igazolás egyáltalában az adott termékre és adott gyártóra vonatkozik-e, arról nem is beszélve, hogy az ár érték arányt is szem előtt tartaná - teszi hozzá a szakértő.
Az energiatakarékos, öko-, bio- trendre felülve, a gyártók ezekt a jelzőket is gyakran minden további használják, a napi gyakorlatban azonban hamar kiderül a turpisság - véli Kárpáti. A Consrtrumán látható Öko City-t egyébként azért építik fel a kiállítók, hogy az érdeklődők közelről megtapasztalhassák, hogy a szigorodó, 2020-as elvárásoknak megfelelő, nulla energiás házak a már elérhető anyagokkal és technológiákkal is megvalósíthatók, de a tervezés, az anyagválasztás és a kivitelezés közben mi az, amire mindenképpen figyelni kell az építtetőiknek - hangsúlyozta Kárpáti József.
A fogyasztóvédelem csak a papírokat ellenőrzi, de azt, hogy a termék megfelel-e az ott feltüntetett mutatóknak, infrastruktúra és kapacitás hiányában nem vizsgálhatja. Erre az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kht. (ÉMI) lenne szakmailag hivatott, csakhogy a vizsgálatok díjára nincs fedezet, erre nincs állami keret. Konkurens cég már finanszírozott ellenőrzést, amelynek során kiderült, az adott árucikk teljesen alkalmatlan arra funkcióra, amire forgalomba hozzák. Vidor szerint főként a polisztirol hőszigetelő anyagok, a nyílászárók és az építéskémiai termékek között sok a rizikós minőségű.
Ami nem létfontosságú, kimarad a gyártásnál
A magánmegrendelések hiánya is a minőség ellen hat. A túlélés érdekében az áremelés szóba sem kerül, az emelkedő költségek érvényesítésére nincs mód, ami a termék "vékonyítására", a látványos minőségromlás nélkül elhagyható adalékok kihagyására kényszeríti a gyártókat - fogalmaz Vidor Győző. Ez persze később meglátszik majd a használhatóságon és a tartósságon.
Az építőanyagipar nagy zuhanása ugyan lényegében 2012-ig lezajlott, s idén, ha nagyon enyhén is, de érezhető némi élénkülés a tavaly még a gödör mélyén vergődő ágazatban, azonban ez leginkább az extra enyhe időjárásnak, s az állami nagyberuházásoknak köszönhető. A téli tavasz miatt ebben az évben sokan már korábban nekifogtak az eltervezett felújításoknak, ami inkább a szokásosnál időben előrébb hozott keresletet jelent, mintsem bővülő igényeket. Az állami beruházások beszállítói viszont rendkívül nyomott áron kénytelenek szállítani, ez pedig szintén a minőségromlás irányába hajtja a piacot - teszi hozzá a MÉASZ elnöke.
Az építőanyagkereskedők helyzete továbbra is nagyon nehéz, a piac gyenge, akik vásárolnak, azok sem minőségtudatosak, hanem a legolcsóbb termékeket keresik - állítja Antoni Péter, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesülete elnöke. A gyártók jelentős része veszteséges, a kereskedők pedig leginkább számla nélküli forgalommal élik túl ezt az időszakot. Antoni szerint a mintegy 300-350 milliárdos építésianyag-piac fele számla és áfa nélkül realizálódik. A termékek minősége helyett csak a megfelelőségi igazolását ellenőrzik, és a kivitelező csak akkor lehet igazán biztos a minőségben, ha maga viszi el bevizsgáltatni a laborba. A 80-100 ezer forintos elemzésekre azonban leginkább csak azok vállalkoznak, akik provokálják a rendszert, vagy ha egy termék feltűnően olcsóbb, mint a konkurenseké - véli Antoni.
Az építési anyagok fele gagyi
Minősített, színvonalas terméket alig forgalmaznak, az alkalmatlanok aránya viszont elérheti az 50 százalékot is - mondta a Napi.hu-nak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. Az energiahatékony felújításokhoz szükséges termékkörben többek között a hőszigetelő anyagoknál lehet a leggyakrabban kifogásolható színvonallal találkozni, az EPS táblák például éghető szerkezetük miatt válhatnak használhatatlanná. Kárpáti szerint az olcsóságra törekvő építtetők rendszerint nem tudják, milyen jellemzőket kell mindenképpen figyelembe venni, hogyan válasszanak a kínálatból.
Pedig 2013. július elseje óta, az adott funkcióra való alkalmasságot igazoló ÉME tanúsítvány mellett a termék teljesítményéről is részletes tájékoztatást kell közölni, benne a legfontosabb jellemzők kötelező felsorolásával. Az építésznek, tervezőnek ez alapján kell kiválasztani a beépítendő anyagokat - ezért óriási a felelősségük, hogy a laikus építtetőt kellőképpen tájékoztassák - mondja Kárpáti József. A szigorítás azonban egyelőre nem ment át a köztudatba, sőt maguk a gyártók sincsenek mindig tisztában azzal, hogy milyen tanúsítványt kell mellékelni a termékhez. A Belügyminisztérium épp ezért a jövő héten nyíló Construmára tájékoztató füzettel készül - hívja fel a figyelmet Kárpáti József.
Minőségre nincs is kereslet
Magyarországon szerinte amúgy különösen nehéz piacot találni a minőségi építési anyagok számára, s bár a nagyon drága, puccos áruk iránti érdeklődés egy szűk rétegnél megmaradt, a minőségnél fontosabb a nagy többségnél az ár, szinte mindenki a legolcsóbbat keresi, mert azt hiszi, az árkülönbséget csak a gyártók nagyobb profitja indokolja. Valódi minőségellenőrzés pedig nem létezik - erősíti meg Kárpáti is. Az ÉMI-nek ugyan van hozzá laboratóriuma és szakembergárdája, a fogyasztóvédelemnek pedig ellenőrei, csakhogy a vizsgálatok költségét nem állja senki - sorolja ő is a már hallottakat. De már azt előrelépésnek tartaná, ha a kötelező dokumentumokat alaposan ellenőrizné a felhasználó, arra is figyelmet fordítva, hogy az adott igazolás egyáltalában az adott termékre és adott gyártóra vonatkozik-e, arról nem is beszélve, hogy az ár érték arányt is szem előtt tartaná - teszi hozzá a szakértő.
Az energiatakarékos, öko-, bio- trendre felülve, a gyártók ezekt a jelzőket is gyakran minden további használják, a napi gyakorlatban azonban hamar kiderül a turpisság - véli Kárpáti. A Consrtrumán látható Öko City-t egyébként azért építik fel a kiállítók, hogy az érdeklődők közelről megtapasztalhassák, hogy a szigorodó, 2020-as elvárásoknak megfelelő, nulla energiás házak a már elérhető anyagokkal és technológiákkal is megvalósíthatók, de a tervezés, az anyagválasztás és a kivitelezés közben mi az, amire mindenképpen figyelni kell az építtetőiknek - hangsúlyozta Kárpáti József.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése