Budapest - A magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán Budapesten, a kamara Gazdasági évnyitó rendezvényén, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
Hozzátette: a megkezdett strukturális átalakítást be kell fejezni, az uniós forrásokat a gazdaságba kell forgatni, illetve gazdasági szempontból hatékonnyá tenni a kutatás-fejlesztés-innováció területét. Elemi érdek a gazdasági visszarendeződés megakadályozása - jelentette ki Parragh László.
Az MKIK elnöke utalt arra, hogy a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, itt állítják elő a világ GDP-jének 25 százalékát, itt fizetik ki a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem marad így, a világ fejlődésében változás lesz, a piac átrendeződik, ez pedig esélyt jelent a lehetőség megragadására.
Parragh László a gazdasági folyamatokat elemezve elmondta, hogy a német gazdaság és a magyar gazdaság 2008 szeptemberben egyaránt visszaesett, majd 2012-ben változás történt, a magyar gazdaság bővülése meghaladta a németét. Hozzátette, a most következő második és harmadik negyedévben a magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is magasabb lesz a németénél.
A kamara elnöke szerint ebben a többi között benne van a gazdaságpolitikai irányváltás okozta transzformációs veszteség, amely rövid távon növekedésellenes ugyan, de hosszabb távon stabilabb bővülést eredményez, illetve a strukturális reformok korábbi elmaradása, valamint a rendszerváltás óta elkövetett gazdaságpolitikai hibák sorozata is.
Parragh László kitért arra, hogy a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést hozott a szolgáltatók és a lakosság között, ennek eredményeként csökkent a lakosság eladósodottsága, nőttek a megtakarítások. Elmondta, 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállomány 400 milliárd forinttal csökkent.
Parragh László kifejtette, összehasonlították a versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a versenyszektorban a visegrádi 4-ek energiaáraival: 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára 39 százalékkal, a magyar ipari gáz ára egyharmaddal volt magasabb a térségben, ezzel szemben 2010 és 2013 között már a magyar ipari áram átlagosan 4,3 százalékkal, az ipari gáz ára 3,3 százalékkal alatta marad a térség árainak.
A gazdasági évnyitón Parragh László felolvasta a miniszterelnöknek és a kamara elnökének közös nyilatkozatát, amelyet a magyar gazdaság dinamizálása, a munkaalapú társadalom továbblépése céljából tettek.
Ebben megállapították, hogy az eddigi együttműködés eredményeként nőtt a vállalkozások külpiaci aktivitása, kialakult a duális szakképzés modellje, elkezdődött, illetve folytatódott a felnőttképzés és a felsőoktatás átalakítása, javultak a vállalkozások finanszírozási feltételei.
Az aláírók a jövőben elsősorban arra kívánnak fókuszálni, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdításával a munkahelyeket megőrizzék, valamint újakat hozzanak létre.
Az MKIK elnöke utalt arra, hogy a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, itt állítják elő a világ GDP-jének 25 százalékát, itt fizetik ki a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem marad így, a világ fejlődésében változás lesz, a piac átrendeződik, ez pedig esélyt jelent a lehetőség megragadására.
Parragh László a gazdasági folyamatokat elemezve elmondta, hogy a német gazdaság és a magyar gazdaság 2008 szeptemberben egyaránt visszaesett, majd 2012-ben változás történt, a magyar gazdaság bővülése meghaladta a németét. Hozzátette, a most következő második és harmadik negyedévben a magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is magasabb lesz a németénél.
A kamara elnöke szerint ebben a többi között benne van a gazdaságpolitikai irányváltás okozta transzformációs veszteség, amely rövid távon növekedésellenes ugyan, de hosszabb távon stabilabb bővülést eredményez, illetve a strukturális reformok korábbi elmaradása, valamint a rendszerváltás óta elkövetett gazdaságpolitikai hibák sorozata is.
Parragh László kitért arra, hogy a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést hozott a szolgáltatók és a lakosság között, ennek eredményeként csökkent a lakosság eladósodottsága, nőttek a megtakarítások. Elmondta, 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállomány 400 milliárd forinttal csökkent.
Parragh László kifejtette, összehasonlították a versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a versenyszektorban a visegrádi 4-ek energiaáraival: 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára 39 százalékkal, a magyar ipari gáz ára egyharmaddal volt magasabb a térségben, ezzel szemben 2010 és 2013 között már a magyar ipari áram átlagosan 4,3 százalékkal, az ipari gáz ára 3,3 százalékkal alatta marad a térség árainak.
A gazdasági évnyitón Parragh László felolvasta a miniszterelnöknek és a kamara elnökének közös nyilatkozatát, amelyet a magyar gazdaság dinamizálása, a munkaalapú társadalom továbblépése céljából tettek.
Ebben megállapították, hogy az eddigi együttműködés eredményeként nőtt a vállalkozások külpiaci aktivitása, kialakult a duális szakképzés modellje, elkezdődött, illetve folytatódott a felnőttképzés és a felsőoktatás átalakítása, javultak a vállalkozások finanszírozási feltételei.
Az aláírók a jövőben elsősorban arra kívánnak fókuszálni, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdításával a munkahelyeket megőrizzék, valamint újakat hozzanak létre.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése