A vox.com nemrég közölt egy összeállítást arról, hogy melyik foglalkozás mennyit fizet Amerikában. Ez adta az ötletet, hogy összeszedjük, Magyarországon mennyi az átlagbér foglalkozásonként.
Lehet böngészni, mindenki keresse meg saját magát, majd döntse el, elégedett-e a fizetésével.
Az adatokat a Munkaügyi Hivatal honlapjáról vettük (lásd posztunk végén röviden a módszertant).
2013-ban a magyar bruttó átlagbér 230 ezer forint/hó volt (béren felüli juttatásokkal együtt).
A sor elején vannak a különböző vezetői pozíciók és a felsőfokú tanulmányokat igénylő foglalkozások. Ezek mellé csak egy-egy különleges „szakma” fér be: légiforgalmi irányító, bróker és pilóta/hajózómérnök, valamint a sportolók.
Megéri továbbtanulni. Legkevesebbet a mezőgazdaságban és szakképzetlen foglalkozásból élők keresnek, átlagosan bruttó 140 ezer forintot.
A legmagasabb bérekhez tartozik a legnagyobb szórás is: vezetőnek általában jó lenni, viszont ezeken a foglalkozásokon belül óriásiak a bérkülönbségek. Egy vállalati stratégiáért felelős vezető 200 ezer és 1,8 millió között kereshet (+/- 1 szórás az átlagtól). A bírói fizetés biztosabb: 532 ezer és 738 ezer forint között várható.
Pár érdekesség még az adatokból
Míg Amerikában az egészségügyben dolgozók vannak az élen, nálunk a legelöl lévő szakorvosok is csak az 50. helyre jutottak (433 ezer). Persze ha nálunk is külön lennének osztva a különböző szakorvosi kategóriák, találnánk ennél előrébb is orvosokat. A hálapénz nélkül is, azzal meg főleg.
A tanárok is látványosan hátrébb vannak Magyarországon. Egy általános iskolai tanár 2013-ban átlagosan alig 10 ezer forinttal keresett többet, mint egy szemétgyűjtő/utcaseprő.
Ha a gyerekünk feltétlenül pilóta akarna lenni, ne beszéljük le róla, a havi 580 ezer jól hangzik. Utána a mozdonyvezető jöhet szóba, havi 370 ezerért. Az autóbusz-vezetésért viszont szobafogság járhat (204 ezer).
Nálunk egyházi vezetőnek sem nagy buli lenni: az országban található 26 vezető átlagosan havi 290 ezerért dolgozik (itt is persze csak a bevallott bért ismerjük).
A további érdekességeket várjuk a kommentekben!
A Munkaügyi Hivatal 2013-as adatai 467 foglalkozáscsoportra („FEOR-kód”) mutatják meg az éves átlagos havi bruttó keresetet. A reprezentatív felmérésben az összes foglalkoztatott 9%-áról szereztek adatokat az 5-nél több főt foglalkoztató szervezetek adatközlésén keresztül. A kategorizálás sok helyen értelmetlen, de sajnos nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok.
Az adatok összegyűjtése során a Munkaügyi Hivatal a vállalattól kérdezi meg, hogy a különböző besorolású dolgozóinak mennyi bért fizet. Még ha feltételezzük, hogy a vállalat a valós bért adja meg, akkor sem tudunk kontrollálni például a két helyen dolgozókra vagy a különböző alkalmi jövedelemszerzésekre.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése