A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról folytattak részletes vitát a költségvetési bizottság szerdai ülésén a képviselők, akik között élénk eszmecsere alakult ki a közfoglalkoztatásról.
A felszólaló ellenzéki képviselők azt hangsúlyozták, hogy egyes költségvetési tételek nem megalapozottak, valamint sérül az összehasonlíthatóság és az átláthatóság elve is, ezért nem támogatják a javaslatot.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kiemelte: a költségvetési törvényjavaslat mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mind pedig a Költségvetési Tanács (KT) értékelése alapján megfelel az adósságcsökkentési szabálynak, és összességében megalapozott.
Szakács László (MSZP) a párt álláspontját ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ több tervezett tételt is a nem megalapozott, vagy csak részben megalapozott kategóriába sorolt. Hozzátette, hogy a kormány által 2015-re várt 2,5 százalékos növekedés is csak akkor megalapozott, ha a külső környezet nem romlik számottevően; a jelek azonban nem ezt mutatják, és az európai uniós források befagyasztásának veszélyével is számolni kellene. Szakács László nem látja teljesíthetőnek az államadósság csökkentését sem, ráadásul ez csak a magyar adósságszabálynak, nem pedig a maastrichti adósságszabálynak felel meg.
A képviselő szerint a kormány jövőre újabb forrásokat von el a rosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, ezért összesen, mintegy 274 milliárd forintos átcsoportosítást javasol a "luxuskiadásokból" a szociális- és közgyógyellátási előirányzatok javára.
Szűcs Lajos (Fidesz) erre reagálva kiemelte: bár 2010 óta azzal érvel az ellenzék, hogy megalapozatlan a költségvetés, mindig bebizonyosodik, hogy megalapozottak voltak a számítások. Ha ez nem lett volna így, Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól, és az államháztartási hiánycélok sem teljesültek volna.
A költségvetési javaslat garantálja, hogy a jövőben is több pénz marad a családoknál, kiegészül a családi adórendszer, a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönzi a kormány, marad a rezsicsökkentés, a banki elszámoltatásnak köszönhetően pedig 1000 milliárd forint jut vissza a családokhoz. Szűcs Lajos kifejtette: jövőre elindul a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, a nyugdíjak az infláció mértékével, 1,8 százalékkal nőnek, és az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is.
A képviselő szólt arról is, hogy az adósság átvállalásnak köszönhetően ez lesz az első év, amikor az önkormányzatok tiszta lappal indulnak.
Schmuck Erzsébet az LMP álláspontját ismertetve kifejtette, nem támogatják a tervezetet, mert az csak "bebetonozza" az elmúlt évek megszorításait. Kifejtette, hogy az oktatásból éves szinten mintegy 200 milliárd forintot vont ki a kormány, de csökkentek az egészségügyre, szociális ellátásra és kultúrára fordított összegek is. A képviselő szerint ezzel eltűntek a hosszú távú fejlődést garantáló alapok, a jövő évi költségvetéssel pedig a "leszakadás garantált", miközben már 4 millióan élnek a létminimum alatt, ez a szám egyre csak nő.
A képviselő szerint felelősebb költségvetés kell, mert a jelenlegi tervezet nem változtat azon, hogy "az ország egyre mélyebbre csúszik a szociális katasztrófa felé".
Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta, hogy nem átlátható a költségvetési tervezet, valamint egyes tételek - például a stadionok rekonstrukciója, vagy az MVM-nél tervezett 50 milliárd forintos tőkeemelés - szükségességét sem indokolta a kormány.
Szelényi Zsuzsanna független képviselő szerint 2015 az adóemelések éve lesz, mert legalább 13 adónem emelkedik jövőre, miközben az emberek egészségére, a családokra, a szociális ellátásokra kevesebb pénz jut. Problémának nevezte az iskolarendszer átalakítását, a gimnáziumi rendszer "beszűkítését", mert szerinte azok a fiatalok, akik "a szakmunkásképzőbe vannak kényszerítve", nem sajátítják el a munkaerő-piacon elengedhetetlen újratanulás, állandó ismeretszerzés képességét. Hozzáfűzte: a költségvetés hiteltelen, "egy lecsúszó és súlyosan szétszakított ország költségvetése", amiből nem derül ki, hogy Magyarország merre tart.
Szelényi Zsuzsanna szerint a közmunka alapú társadalom bizonytalan világ, és érdemi, piaci alapú munkahelyek egyáltalán nem keletkeztek, csak mesterséges munkahelyek jöttek létre a közmunka keretében. Utóbbi pedig "vagy van vagy nincs", az emberek kiszolgáltatottak. A közmunkából nincs továbblépési lehetőség, hosszú távon nem lehet rá jövőt építeni.
Hargitai János (KDNP) szerint a közmunkát értékén kell kezelni, és figyelembe kell venni, hogy jobb, mintha segélyen élnének az emberek.
Hegedűs Lorántné felvetette, hogy - mivel az eredetileg benyújtott javaslat módosult -, nem lehet tudni, pontosan mennyit szán a kormány közmunkára, és mennyit szociális segélyre.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára elmondta, hogy változott a szociális ellátásokra előirányzott összeg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást pedig a központi költségvetés finanszírozná, és más, szociális ellátások folyósítása sem önkormányzati, hanem járási szinten valósulna meg. Ezt az előterjesztést később tárgyalja az Országgyűlés.
Kiemelte, hogy a szociális ellátások csökkentése nem az egyes ellátások csökkentését jelenti, hanem azt, hogy kevesebben szorulnak ellátásra.
Boldog István (Fidesz) szerint mindenki, aki reggel felkel és elmegy dolgozni, értéket teremt, így a közmunka is értékteremtő tevékenység.
Schmuck Erzsébet egyetértett azzal, hogy van értékteremtő közmunka, ugyanakkor szerinte a közmunka nyomorban tartja az embereket, mert havi nettó 50 ezer forintból nem lehet megélni, "csak éhen halni". Úgy vélte, a kis- és közepes vállalkozásokat kellene jobban támogatni, mert ezek több munkahelyet tudnának teremteni.
Witzmann Mihály (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a versenyszférában is volt foglalkoztatás bővülés, az 50 ezer forintos közmunkabér nem sok, de meg kell próbálni visszaintegrálni a résztvevőket a munkaerő-piacra.
Banai Péter Benő a képviselők felvetéseire reagálva elmondta: a gazdaságpolitika sikerességét a gazdaságpolitikai mutatók - például a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány, az államadósság - is alátámasztják.
Kiemelte, hogy bár az ÁSZ egyes kiadási vagy bevételi tételeket részben megalapozottnak vagy nem megalapozottnak minősített, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a bevételek ne folynának be. Jövőre például a gazdaság fehérítését célzó intézkedések lépnek életbe, amelyeknél nem lehet pontosan előre látni a többletbevételt, ezért az ÁSZ nem minősítheti ezen tételeket teljesen megalapozottnak.
Banai Péter Benő kifejtette, nem látja az ellenzéki képviselők által felhozott forráskivonást az oktatás, vagy a kultúra területén, mivel minden területen nő a kiadások összege. A táppénz, és a szociális támogatások egy főre jutó összege sem csökken, összességében azonban azért költenek kevesebbet ezekre a célokra, mert egyre többen élnek munkából, így munkanélküli segélyre is kevesebb pénzt kell kifizetni.
A munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban kifejtette: vannak olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezők, akik nem, vagy nem képzettségüknek megfelelően tudnak elhelyezkedni, másrészről pedig hiányszakmák vannak egyes területeken. Banai Péter Benő szerint az oktatásnak nemcsak öncélúnak kell lennie, hanem igazodnia kell a reális munkaerő-piaci igényekhez.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése