A Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét a magyar kormány - tájékoztatta a kabinet döntéséről a Kormányzati Információs Központ szerdán az MTI-t.
MTI - A kormány emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Mol-t, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kabinet arról is döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.
"Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül" - olvasható a közleményben.
Felidézték: a magyar kormány Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője, a Mol legnagyobb tulajdonosaként szerdai ülésén áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet.
A közleményben úgy fogalmaztak: a horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit és az elmúlt években közel hárommilliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem vagy csak részben tett eleget.
A Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette, az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány előtt világossá tették, hogy nem csak erről van szó - mutattak rá.
A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni, vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. "Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja" - közölték, hozzátéve: "létezik kulturált módja az elválásnak".
A magyar kormány szerint elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre - "ezzel a világválság idején megmenti a Horvátország legfontosabb vállalatát az INA-t" -, majd utólag próbálják "ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást".
Ez ellen, illetve "az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen" a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek - áll a közleményben.
Ezen előzmények után döntött a kormány Martonyi János dubrovniki útjának lemondásáról, arról, hogy felkérik a Mol menedzsmentjét: vizsgálja felül a társaság portfólióját és adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA részvények eladását a horvát kormánynak vagy egy harmadik félnek, továbbá utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek az ügyben.
Zágrábi jelentések szerint a horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója állítólag az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
MTI - A kormány emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Mol-t, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kabinet arról is döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.
"Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül" - olvasható a közleményben.
Felidézték: a magyar kormány Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője, a Mol legnagyobb tulajdonosaként szerdai ülésén áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet.
A közleményben úgy fogalmaztak: a horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit és az elmúlt években közel hárommilliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem vagy csak részben tett eleget.
A Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette, az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány előtt világossá tették, hogy nem csak erről van szó - mutattak rá.
A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni, vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. "Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja" - közölték, hozzátéve: "létezik kulturált módja az elválásnak".
A magyar kormány szerint elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre - "ezzel a világválság idején megmenti a Horvátország legfontosabb vállalatát az INA-t" -, majd utólag próbálják "ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást".
Ez ellen, illetve "az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen" a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek - áll a közleményben.
Ezen előzmények után döntött a kormány Martonyi János dubrovniki útjának lemondásáról, arról, hogy felkérik a Mol menedzsmentjét: vizsgálja felül a társaság portfólióját és adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA részvények eladását a horvát kormánynak vagy egy harmadik félnek, továbbá utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek az ügyben.
Zágrábi jelentések szerint a horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója állítólag az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.
