Módosulhat az államháztartási törvény azért, hogy érvényesülhessen az uniós irányelv, amely alapján az Európai Unió a költségvetési keretekre vonatkozóan minimális követelményeket állapíthat meg a tagállamokban.
A pénteken az Országgyűlés honlapjára felkerült javaslat általános indoklása szerint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló európai tanácsi irányelv átültetését szolgálja a javaslat, amely a gazdaságirányítás megerősítését célzó úgynevezett hatos csomag eleme. A 2011-ben elfogadott hatos csomag célja az uniós gazdaságpolitikai koordináció megerősítése.
A javaslat előírja, hogy évente legalább kétszer készüljön kormányzati makrogazdasági és költségvetési előrejelzés, amelyet nyilvánosságra is hoznak.
A középtávú keretek a tárgyévet követő három évre készülnek, és azok kormány által történő elfogadása a tavaszi időszakban történik.
Új előírás lenne az is, hogy az államháztartási belső kontroll rendszerekre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel a kormányzati szektorba sorolt többi szervezetre is alkalmazni kell.
A javaslat meghatározza a kincstárnak az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatok kormányrendeletben meghatározott körét, valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámítására vonatkozó útmutatóját, amelyet az interneten közzé kell tenni.
A költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok változtatásával új, számszerű költségvetési szabály kerülne bevezetésre, ami biztosíthatja az uniós elvárások, illetve az alaptörvény adósságráta-csökkentéshez kapcsolódó előírásának teljesítését. Ennek három fő eleme, hogy a kormányzati szektor egyenlege alapján az államadósságnak csökkennie kell; a kormányzati szektor egyenlegének hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát; illetve a strukturális egyenleg nem haladhatná meg a - konvergencia programban meghatározott - középtávú költségvetési célértéket.
A költségvetési szabály alkalmazásához átláthatóságot biztosító szabályok is tartoznak, amelyek elősegítik a szabályok végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzését. E szabályok alkalmazásának átmeneti jellegű mellőzésére akkor adna lehetőséget a javaslat, ha a gazdasági ciklus kedvezőtlen alakulása miatt az indokolttá válik.
Közfeladat ellátására ingyenesen is vagyonkezelésbe adható nemzeti vagyon Kizárólag közfeladat ellátása céljából ingyenesen is vagyonkezelésbe adható nemzeti vagyon, de csak a közfeladat ellátásához szükséges mértékben - az állami vagyongazdálkodást szabályozó kormányrendelet ezt megfogalmazó módosítása a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. Az eddig érvényes rendelet értelmében ingyenesen nem lehetett állami vagyont kezelésbe adni. A módosított rendelet szombaton lép hatályba. A módosítás szerint díjfizetés helyett a vagyonkezelő más kötelezettséget is teljesíthet, például valamilyen előre meghatározott tevékenységet lát el. Kiegészítésként bekerült a jogszabályba, hogy a szerződés lejártakor miként számol el a szerződött vagyonkezelő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel. Amennyiben a vagyonkezelő nagyobb összegű értéknövelő beruházást hajtott végre a szerződésben foglaltaknál, akkor az MNV a különbséget megfizeti. Lehetőség van az egyéb kötelezettségek csökkentésére, illetve a vagyonkezelői díjba való beszámításra is.
A pénteken az Országgyűlés honlapjára felkerült javaslat általános indoklása szerint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló európai tanácsi irányelv átültetését szolgálja a javaslat, amely a gazdaságirányítás megerősítését célzó úgynevezett hatos csomag eleme. A 2011-ben elfogadott hatos csomag célja az uniós gazdaságpolitikai koordináció megerősítése.
A javaslat előírja, hogy évente legalább kétszer készüljön kormányzati makrogazdasági és költségvetési előrejelzés, amelyet nyilvánosságra is hoznak.
A középtávú keretek a tárgyévet követő három évre készülnek, és azok kormány által történő elfogadása a tavaszi időszakban történik.
Új előírás lenne az is, hogy az államháztartási belső kontroll rendszerekre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel a kormányzati szektorba sorolt többi szervezetre is alkalmazni kell.
A javaslat meghatározza a kincstárnak az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatok kormányrendeletben meghatározott körét, valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámítására vonatkozó útmutatóját, amelyet az interneten közzé kell tenni.
A költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok változtatásával új, számszerű költségvetési szabály kerülne bevezetésre, ami biztosíthatja az uniós elvárások, illetve az alaptörvény adósságráta-csökkentéshez kapcsolódó előírásának teljesítését. Ennek három fő eleme, hogy a kormányzati szektor egyenlege alapján az államadósságnak csökkennie kell; a kormányzati szektor egyenlegének hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát; illetve a strukturális egyenleg nem haladhatná meg a - konvergencia programban meghatározott - középtávú költségvetési célértéket.
A költségvetési szabály alkalmazásához átláthatóságot biztosító szabályok is tartoznak, amelyek elősegítik a szabályok végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzését. E szabályok alkalmazásának átmeneti jellegű mellőzésére akkor adna lehetőséget a javaslat, ha a gazdasági ciklus kedvezőtlen alakulása miatt az indokolttá válik.
Közfeladat ellátására ingyenesen is vagyonkezelésbe adható nemzeti vagyon Kizárólag közfeladat ellátása céljából ingyenesen is vagyonkezelésbe adható nemzeti vagyon, de csak a közfeladat ellátásához szükséges mértékben - az állami vagyongazdálkodást szabályozó kormányrendelet ezt megfogalmazó módosítása a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. Az eddig érvényes rendelet értelmében ingyenesen nem lehetett állami vagyont kezelésbe adni. A módosított rendelet szombaton lép hatályba. A módosítás szerint díjfizetés helyett a vagyonkezelő más kötelezettséget is teljesíthet, például valamilyen előre meghatározott tevékenységet lát el. Kiegészítésként bekerült a jogszabályba, hogy a szerződés lejártakor miként számol el a szerződött vagyonkezelő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel. Amennyiben a vagyonkezelő nagyobb összegű értéknövelő beruházást hajtott végre a szerződésben foglaltaknál, akkor az MNV a különbséget megfizeti. Lehetőség van az egyéb kötelezettségek csökkentésére, illetve a vagyonkezelői díjba való beszámításra is.
