Tavaly az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Ez 124,5 millió főnek felel meg, közülük 3,2 millióan Magyarországon élnek. Az EU-ban és hazánkban is romlott a helyzet.
Az EU 28 tagállamára vetítve 124,5 millió ember, azaz az unió népességének 24,8 százaléka volt tavaly kitéve a szegénységnek, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának a 2011-es 24,3 százalékos szinttel szemben az Eurostat friss adatai szerint. (2008-ban ez az arány az EU 27 tagállamában 23,7 százalék volt.) Ez azt jelenti, hogy az uniós állampolgároknak mintegy negyedére volt igaz legalább az egyik megállapítás a következőkből: szegénység kockázatának kitett, súlyos anyagi nélkülözésben élő, nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él.
Magyarországon a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya a válság kitörése óta nőtt. Míg 2008-ban ez a ráta 28,2 százalék volt, addig ez az arány 2011-ben 31 százalékra emelkedett, ahonnan tavaly tovább nőtt 32,4 százalékra. Így tavaly már 3,2 millióan voltak e kockázatoknak kitéve. A 2011-es helyzetről részletesen itt olvashat.
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya Bulgáriában (49 százalék), Romániában (42 százalék), Lettországban (37 százalék) és Görögországban (35 százalék) a legnagyobb - Magyarország az említett értékkel a 6. legrosszabb helyen áll Litvánia után -, míg a legalacsonyabb Hollandiában, Csehországban (15-15 százalék), Finnországban (17 százalék), Svédországban és Luxembourgban (18-18 százalék).
17 százalék a szegénységi küszöb alatt
Az Eurostat felméréséből az is kiderül, hogy az EU 28 tagállamában 2012-ben a populáció 17 százalékának az elkölthető jövedelme a nemzeti szegénységi küszöb alatt volt. A szegénységi kockázat aránya Görögországban és Romániában volt a legmagasabb - itt 23 százalékos volt az arány. Ezeket a tagállamokat Spanyolország 22, Bulgária és Horvátország 21-21 százalékkal követi. A legkisebb arányt ezzel szemben Csehországban és Hollandiában mérték 10-10 százalékos rátával, illetve Dániában, Szlovákiában és Finnországban 13-13-13 százalékos rátákkal.
Az Eurostat megjegyzi: a szegénységi kockázati ráta egy relatív mérőszám és a tagállamok közötti eltérés jelentős szórást mutat. A küszöb is változik időről időre és több tagállamban csökkent az elmúlt években a gazdasági válság hatására.
A magyarok 26 százaléka anyagilag nélkülözni kénytelen
Az EU 28 tagállamában a lakosság 10 százaléka tartozik az anyagilag súlyosan depriváltak közé (a meghatározást lásd a keretes írásban). A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya szintén széles skálán szóródik a tagállamok között: míg Svédországban és Luxembourgban ez az arány 1 százalék, Hollandiában 2, Dániában és Finnországban 3, Ausztriában 4 százalék, addig Bulgáriában 44, Romániában 30, Lettországban és Magyarországon 26 százalék él ilyen körülmények között. Hazánkban e téren jelentős romlás történt, hiszen 2011-ben még 23 százalék tartozott ebbe a kategóriába. Amint arról korábban beszámoltunk, a súlyos anyagi nélkülözés kockázata különösen veszélyezteti az egyszülős, valamint a három- és többgyermekes háztartásokat és a munkanélkülieket.
A munkaintenzitás tekintetében 2012-ben az EU 28 tagállamában a 0-59 éves korosztálynak 10 százaléka élt olyan alacsony munkaintenzitású háztartásban, ahol a felnőttek a teljes potenciális munkaidejüknek kevesebb mint 20 százalékában dolgoztak. Horvátországban ez az arány 16, Spanyolországban, Görögországban és Belgiumban 14 százalékos volt, ami ez esetben a legmagasabb arányokat jelentik. Legalacsonyabb rátákat Luxembourgban és Cipruson mérte az Eurostat 6 százalékkal.
Forrás: Napi.hu
