Év eleje óta mintegy 900 milliárd forinttal nőtt a magánszektor készpénz- és látraszóló betétállománya, és hasonló mértékben esett a legfeljebb kétéves lekötésű bankbetétek állománya. A hatalmas pénzmozgás "vélhetően a mérséklődő infláció és a lekötött betétek csökkenő kamata miatt" következett be - reagált a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs osztálya a Portfolio.hu megkeresésére, amelyben egy igen furcsa tartalmú jegybanki ábra hátterét firtattuk. A friss betétáramlási folyamatokról tegnap megjelent egy elemzésünk is:
Az MNB a keddi kamatdöntés estéjén adta ki a havi ábrakészletét, amelynek utolsó két grafikonja (120. és 121.) igen furcsa változásokat mutatott a különböző pénzmennyiség aggregátumokban. Amint ugyanis az alábbi, szemléletesebb ábrán látszik: az M1 pénzmennyiség (készpénz és látraszóló betétek) éves reálnövekedése év eleje óta teljesen elszakadt a másik két, szélesebb pénzmennyiségeket vizsgáló aggregátumoktól, noha korábban ezek a mutatók legalább tendenciájukban együtt mozogtak.
A látványos szétválás azért is furcsa, mert az egyik lehetséges magyarázat (a Növekedési Hitelprogram során a pénzügyi rendszerbe kerülő plusz likviditás) nem januártól, hanem csak az év közepétől lenne hatással a pénzmennyiség mutatókra. Az ábrán látott változások hátteréről megkérdeztük az MNB Kommunikációs osztályát, ahonnan az alábbi választ kaptuk:
"Az aggregátumok eltérő alakulásának hátterében döntően a magánszektor pénzügyi eszközeinek átrendeződése áll: míg az M1 pénzaggregátum mindkét eleme (készpénz és látraszóló betétek) jelentősen, közel 900 milliárd forinttal emelkedett év eleje óta (vélhetően a mérséklődő infláció és a lekötött betétek csökkenő kamata miatt), addig az M3 aggregátum részét képező, legfeljebb kétéves lekötésű betétek állománya év eleje óta hasonló mértékben csökkent (vélhetően szintén az alacsonyabb banki kamatok miatt)."
A jegybank kommunikációs osztálya válaszának végén hozzátette: "a Növekedési Hitelprogram (NHP) során folyósított hitelek egy része valóban megjelenhetett a vállalatok látraszóló forintbetét-állományában (ahol a III. negyedéves növekedés mintegy 150 milliárd forint volt), azonban fontos tudni, hogy ez nemcsak az M1, hanem az M2 és M3 állományát is növeli".
"Az aggregátumok eltérő alakulásának hátterében döntően a magánszektor pénzügyi eszközeinek átrendeződése áll: míg az M1 pénzaggregátum mindkét eleme (készpénz és látraszóló betétek) jelentősen, közel 900 milliárd forinttal emelkedett év eleje óta (vélhetően a mérséklődő infláció és a lekötött betétek csökkenő kamata miatt), addig az M3 aggregátum részét képező, legfeljebb kétéves lekötésű betétek állománya év eleje óta hasonló mértékben csökkent (vélhetően szintén az alacsonyabb banki kamatok miatt)."
A jegybank kommunikációs osztálya válaszának végén hozzátette: "a Növekedési Hitelprogram (NHP) során folyósított hitelek egy része valóban megjelenhetett a vállalatok látraszóló forintbetét-állományában (ahol a III. negyedéves növekedés mintegy 150 milliárd forint volt), azonban fontos tudni, hogy ez nemcsak az M1, hanem az M2 és M3 állományát is növeli".
