Bernanke ügyesebb Draghinál

Egyre bonyolultabbá válik a jegybankok számára, hogy megértessék a piaccal, mit akarnak és mit fognak tenni. A Fed közleményei a válság előtti 300 szavas hosszúságról mostanra megháromszorozódtak. Jelenleg nem is annyira az inflációra, mint a kamatokra vonatkozó várakozásokat próbálják minél inkább lehorgonyozni, de ebben a Bank of America tanulmánya szerint az USA jóval sikeresebb volt Európánál.

A modern jegybanki világban a kommunikáció minden eddiginél fontosabbá kezd válni. Ez az az eszköz ugyanis, amellyel a jegybank - áldozat nélkül - befolyásolni képes a piaci várakozásokat és így az inflációt, valamint a kamatokat is le tudja horgonyozni. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank (ECB) ezért minden eddiginél jobban meg kívánják erősíteni ezt a monetáris politikai eszközt és egyre átláthatóbban próbálnak hosszútávú üzeneteket sugallani a piac számára.

A forward guidance nevű eszközzel a jegybanki vezetés a kamatpályájával kapcsolatban kíván elköteleződni, így horgonyozva a kamatvárakozásokat. A Fed és az EKB gyakorlatát összehasonlítva az látszik, hogy Ben Bernanke Fed-elnök sikeresebben tudta a befektetőket meggyőzni, mint Mario Draghi az ECB élén - írta a Bloomberg a Bank of America tanulmányára hivatkozva.

Az elemzést készítő Gastavo Reis az angol jegybank (BoE) alenökének javaslatára dolgozta ki a vizsgálati módszertant. A határidős kamatlábak szenzitivitását vizsgálta - például megnézte azt, hogy két év múlva milyen kamaton lehet egyéves dollárhitelekhez hozzájutni és ez az ár mennyire mozdul el a várttól eltérő gazdasági adatok megjelenésekor. Az elmélet hipotézise szerint, ha a monetáris politikai horgony jól működik, akkor az ilyen meglepetésekre csak mérsékelten reagálnak a határidős kamatok.

Reis úgy találta, hogy a Fed kommunikációja kellően erős volt 2011-ben, hogy visszafogja a piaci reakciókat, majd a legfrissebb 2013-as üzeneteit követően is nyugodtabbnak találta a kamatvárakozásokat. Ugyanakkor Európában a piaci reakciók vizsgálata sokkal kevésbé tűnik sikeresnek. Mario Draghi tavaly júliusban arra tett ígéretet, hogy a gyenge makrogazdasági környezetre tekintettel hosszan alacsonyan tartja a kamatokat, de ennek ellenére a piaci árazás hektikusabban alakult. A BoE eredményi is hagytak kívánnivalót maguk után, ahol Mark Carney jegybankelnök ígéreteivel ellentétben a piac sokkal korábbra árazta az első kamatemelést és így a forward ráta volatilitása is nagyobb volt.

Úgy tűnik tehát, hogy az Egyesült Államok sokkal merészebb monetáris politikája hitelesebben működik és a piaci várakozások befolyásolása jobban megy, mint európai kollégáiknak. Mivel úgy látszik, hogy az ECB egyelőre nem vet be új monetáris politikai eszközt, egyre égetőbb szükség lehet az iránymutatás megerősítésére a közleményekben és a sajtótájékoztatókon.


Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: