A budapesti közműszolgáltatók bevételkiesésének egy részét több milliárd forinttal kompenzálta a fővárosi önkormányzat, míg másutt erőteljes költségvisszafogásra, elbocsátásokra, fizetéslefaragásra kényszerültek a rezsicsökkentéssel érintett társaságok.
A 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés-sorozat eddig 230-240 milliárd forintot hagyott a családoknál Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára szerint - vagyis nagyságrendileg ekkora kiesés keletkezett a szolgáltatóknál. A kiesések egy részét Budapest például kompenzálta a Főtáv Zrt.-nél és a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-nél több milliárd forint értékben, a magánvállalatok számára viszont csak a költségcsökkentés - beleértve az elbocsátásokat és a beruházások visszafogását - maradt. A Napi.hu által megkeresett társaságok egyöntetűen úgy látják, a rezsicsökkentés 3.0 részleteinek ismeretében tudnak csak dönteni arról, hogy hol kell ismét megszorítani a nadrágszíjat.
Mivel politikailag kényes kérdésről van szó, az E.On Hungária Zrt., a Főgáz Zrt. és az Elmű Nyrt. nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a rezsicsökkentés több köre kapcsán milyen intézkedésekre kényszerültek. Az Elműről azonban a társaság féléves gyorsjelentéséből annyit tudni lehet, hogy az eredmény- és a beruházásra fordítható forrás csökkenésében közrejátszott az adózási környezet változása, a lakossági egyetemes szolgáltatás már évek óta veszteséges, a mínuszt pedig tovább növelte a 2013. januári 10 százalékos hatóságiár-csökkentés, vagyis az első rezsivágás. A Céginfo.hu adatai alapján azt is tudni lehet, hogy az Elmű alkalmazotti létszáma a 2012. januári 376 főről tavaly decemberre 352-re csökkent. Az E.On és a Főgáz nem tőzsdei cég, így ott a 2013-as adatokra még hónapokat várni kell.
Milliárdokba került a rezsiharc Budapestnek
Budapestnek több milliárd forintjába került az, hogy a rezsiharc a távhőt és a kéményseprést sem kímélte. A Főkétüsz Kft.-t 540 millió, a Főtáv Zrt.-t 5 milliárd forinttal kompenzálta a főváros. A kéményseprőipari vállalat ezt a segítséget az 50 százalékos díjtételcsökkentés miatti bevételkiesés, valamint az új többletfeladatok költségeinek ellensúlyozása érdekében kérte az önkormányzattól. A Főtávnál az ötmilliárdos kompenzáció úgy állt össze, hogy a 2013. januári rezsivágásból adódó 4,3 milliárdos bevételkiesésből a támogatás 2,6 milliárdot, a novemberi (azaz második) rezsicsökkentés nyomán keletkező további mintegy négymilliárdos mínuszból pedig 2,4 milliárdot pótolt ki.
A kompenzáción felül mindkét társaság egyéb intézkedésekre is rákényszerült. A Főtáv számára a jelenleg érvényes gáz- és villamosenergia-szerződések - az újratárgyalások nyomán - a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosítanak, amely szintén hozzájárul a kieső bevételek ellensúlyozásához. A támogatások által nem fedezett bevételkiesésre részben a 2011-ben megkezdett hatékonyságjavítási intézkedések is fedezetet nyújtottak. Ide tartozik, hogy az igénybe vett szolgáltatások költsége a beszállítói szerződések egy részének megszüntetésével, más részének újratárgyalásával jelentős mértékben csökkent az elmúlt három évben. Volt létszámleépítés is: az állomány a 2010. szeptemberi 775 főről 2013 májusára 643 főre apadt, melynek részeként a vezetői szintek és a vezetők száma is csökkent. (Jelenleg a Céginfo.hu adatai szerint 584-en dolgoznak a cégnél.) A járandóságokat sem hagyják érintetlenül: a Főtáv 2014-ben nem tervez általános béremelést, illetve a cafeteriakeret bruttósítása mellett tart a bérpótlékok felülvizsgálata. A hatékonyságjavítás lényeges eleme, hogy a Főtáv 2012-ben megkezdte a saját tervezésű hőközpontok gyártását. Ez egyrészt a munkaerő jobb kihasználását biztosítja, másrészt a hőközpontcserék költségét csökkenti. Miután a társaság által tervezett beruházások a működési költség csökkentését, az üzembiztos működést szolgálják, ezért beruházás a rezsicsökkentés következtében nem marad el - hansúlyozta a Napi.hu-nak a társaság.
Szerencsétlen kéményseprők
A fennmaradásukért küzdenek a kéményseprők - ezzel a címmel számolt be a Víz, gáz, fűtéstechnika című szaklap a rezsicsökkentés hatásairól. A kéményseprőipari vállalkozásokról szóló körképben megszólaltatott cégek között volt, amelyik már bedobta a törölközőt, illetve többen is tervezték, hogy befejezik tevékenységüket. Amelyik vállalkozás nem zár be, ott komoly megszorításokra van szükség, ami több helyen bércsökkentést, elbocsátásokat, a szakmunkásképzés beszüntetését, a műszaki fejlesztések elhalasztását is jelenti.
A Főkétüsz is már korábban elkezdte a nadrágszíj-összehúzást: a közszolgáltatási feladatok ellátását nem veszélyeztető, a munkaszervezést érintő hatékonyságjavító és költségcsökkentő intézkedéseiket a jogszabályi változásoktól függetlenül elindították, már jóval azok hatályba lépése előtt. Ezek az első kilenc hónapban megközelítőleg 74 millió forint megtakarítást eredményeztek. (Összehasonlításul: a Céginfo.hu adatai szerint a Főkétüsz 2012-ben közel kétmilliárd forint árbevételt realizált.) Arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt a cég, hogy a rezsicsökkentés kapcsán szükség volt-e a fizetések csökkentésére.
Egyes beruházásaikat és fejlesztéseiket a kompenzáció folyósításának megfelelően átütemezték. Felülvizsgálták továbbá a beszállítói, alvállalkozói szerződéseket is. Mindemellett létszámbővítésre volt szükség, mert a kéményseprő-ipari közszolgáltatásnál a 2013. január 1-jétől hatályos új jogszabályok új feladatok elvégzését is előírták, ráadásul 2015. január 1-jétől továbbiak is lesznek - mindez a személyi jellegű ráfordítások növekedését eredményezi.
Nagyobb teher is van a rezsicsökkentésnél
Az EDF DÉMÁSZ Zrt. számára a legfőbb teher nem a rezsicsökkentés, hanem közművezetékadó, amely aránytalan hátrányba hozza a vidéki szolgáltatókat - tájékoztatta a Napi.hu-t a társaság. Mivel a villamosenergia-szolgáltatók közül e cég rendelkezik a leghosszabb elosztóhálózattal, ezért a közművezetékadó különösen nagy terhet ró a társaságra. Az adóváltozások együttes hatása miatt az EDF DÉMÁSZ 2013-ban csökkentette a korábban helyi vállalkozásnak munkát adó beruházásait: invesztícióra tavaly a 2012-es 11 milliárd forint felét fordították. (Az EDF Démász csoport 1995 óta 700 millió eurót meghaladó összeget fordított fejlesztésekre magyar alvállalkozók és beszállítók közreműködésével.)
Az új helyzetben a gazdasági túlélésre törekvő áramszolgáltató a működési kiadásait is lefaragta, 2013-ban a szakszervezettel közösen kidolgozott szociális csomag lehetővé tette a munkavállalók egy részének önkéntes távozását, így mintegy 10 százalékos létszámcsökkentés valósult meg. A Céginfo.hu adatai szerint a múlt év végén 588-an dolgoztak a társaságnál, de a leányvállalatokkal együtt ezer fő feletti a létszám.
Van, ahol nem lehet spórolni
Költségcsökkentésről és a beruházások visszafogásáról számolt be lapunknak a Tigáz Zrt. is, igaz, konkrét mértékek említése nélkül. Az olasz ENI tulajdonában lévő gázszolgáltatónak a rezsiharc nyomán rá kellett tennie egy lapáttal az elmúlt években végrehajtott költségcsökkentésekre 2013 második felében, sőt a következő években további lefaragásokra készül.
Azon kérdésünkre, hogy ennek keretében volt-e elbocsátás, illetve várható-e bércsökkentés, a Tigáz csak annyit válaszolt: a cég minden lehetséges költségracionalizálási intézkedést megvizsgál. (A Céginfo.hu adatai szerint a Tigáz dolgozói létszáma egy év alatt 553 főről 544-re csökkent.) Visszafogták a beruházásokat is, kivéve azokat, amelyeket a jogszabály kötelezően előír, illetve amelyek a munkavállalók biztonságát, a biztonságos szolgáltatást és a környezetvédelmet érintik. A Tigáz több hazai és nemzetközi partnerrel tárgyal a beszerzési és alvállalkozói szerződésekről, ezek még nem zárultak le. A szolgáltató hangsúlyozta: a jelenlegi szabályozási környezet az ésszerű költség- és beruházáscsökkentésen túlmenő terhet jelent, amely hatással van az elosztói és szolgáltatási tevékenységre, valamint az üzletvitelre és a befektetőre egyaránt.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése