Új módon közelíti meg az elmúlt két évtized globalizációs hullámának elemzését a Világbank egyik kutatója, aki arra a következtetésre jut, hogy a folyamat kevés vesztese közé tartozik a kelet-közép-európai országok lakóinak derékhada.
Jó a globalizáció vagy rossz? Mindenki nyer vele vagy csak gaz bankárok? Gyakran elhangzanak ezek a kérdések, amikor a világ fejlődésének előnyeiről és hátrányairól, a világ társadalmaiban kialakult óriási különbségekről vitatkoznak a szakértők. A válasz megadásához új utat keresett Branko Milanovic, a Világbank elemzője - derül ki a Balkans.com összefoglalójából.
A világ országai közötti szakadék az ipari forradalom nyomán alakult ki, amely egyes nemzeteknek sokkal gyorsabb növekedést tett lehetővé, mint a többinek. Ezt az előnyüket a globalizáció kezdetéig megőrizték, ugyanakkor - bár talán korai lenne végső ítéletet alkotni - úgy tűnik, hogy a 90-es évek vége óta mérséklődtek a különbségek a világ országai között. Egyes hagyományosan szegény térségek nagyot léptek előre. Ezzel egyidejűleg világosan látható az is, hogy a globalizációt nem követi a mély társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődése.
Világtársadalom
Milanovic megközelítésének lényege, hogy félreteszi a nemzetek és régiók közti megkülönböztetést. Nem Németországot veti össze mondjuk Lengyelországgal, vagy a német gazdagokat és lengyel szegényekkel, hanem a világtársadalom polgárait vizsgálja, ezek helyzetét hasonlítja össze függetlenül attól, hogy a föld melyik szegletében laknak. Ezzel szokatlan képet fest a világon kialakult egyenlőtlenségekről.
Az új szemlélet sem hoz újat annyiban, amennyiben a világtársadalom népességét eszerint is brutális egyenlőtlenségek rendezik hierarchiába. Milanovic az általánosan elfogadott Gini-mutató felhasználásával arra a következtetésre jutott, hogy a világtársadalomban kialakult szakadék nagyobb a világ bármely nemzetének társadalmi egyenlőtlenségeinél. Ebbe beleértendők a legszélsőségesebb igazságtalanságokat mutató országok is. A szegény indiai vagy fekete afrikai emberek és a nyugati világ felső középosztályának tagjai között csillagászati különbség van.
Jó helyre kell születni
A tanulmány egyik legfőbb tanulsága, hogy az emberek életszínvonala nem attól függ, milyen jövedelemmel rendelkeznek, hanem attól, hogy hol élnek. Németország lakosságának legszegényebb öt százaléka gazdagabb, mint Elefántcsont-párt népességének felső öt százaléka. A társadalmi osztálybesorolás kevésbé meghatározó a világtársadalomban, mint a születési hely.
Ebből az az egyszerű következtetés adódik, hogy a szegény országok lakói vagy gyors helyi gazdasági növekedésben reménykedhetnek, vagy nem tehetnek mást, mint hogy megpróbálnak elvándorolni a világ boldogabb tájaira.
Nyertesek
A globalizáció nyertesei és vesztesei is másként festenek az új nézőpontból szemlélve. A vizsgálat megerősítette, hogy a folyamat két fő nyertese a világ lakosságának leggazdagabb egy százaléka, illetve a gyorsan fejlődő feltörekvő országok emelkedőben lévő középosztálya. Meglepő azonban, hogy az utóbbi csoport jövedelme gyorsabban nő, mint az előbbié. Ezt a megállapítást az teszi különösen jelentőssé, hogy ez a feltörekvő országokban élő emelkedő középosztály adja a világ népességének felét.
További újszerű megállapítás, hogy bár a világtársadalom legszegényebb öt százalékának jóval kevésbé emelkedett a jövedelme, mint az előbbi csoportnak, de annyival azért jobb helyzetbe került, hogy kilábaljon a nyomor mocsarából. Ez alól kivétel azoknak a térségeknek a lakossága, ahol háborús konfliktusok dúlnak, illetve azoké, amelyek teljesen elszigeteltek, és ezért nem hat rájuk a globalizáció.
Vesztesek
A globalizáció folyamatának eddigi legnagyobb vesztese a világtársadalom nézőpontjából felső középosztálynak számító csoport. Ebbe részben a nyugat-európai országok szegény rétegeit, részben a kelet-közép-európai országok alsó középosztályát sorolja be a Világbank elemzője. Az e körbe tartozók jövedelme nem nőtt érezhetően az elmúlt két évtizedben, miközben a világ többi lakója jobban áll anyagilag, mint korábban.
A tanulmány egyik fő tanulsága mindezek alapján az, hogy a világ általában jobb hellyé válik a globalizációnak köszönhetően. A másik fő tanulság azonban az, hogy a mérsékelni kell a makacsul fennmaradó vagy újonnan kialakuló egyenlőtlenségeket, amelyek a geopolitikai konfliktusok melegágyai.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése