A korábbi évek drasztikus forgalom- és profitcsökkenése után tavaly pozitív fordulatot ért el a Heineken Hungária Zrt. A soproni és martfűi sörgyárat tulajdonló cég még nem érzi, hogy a rezsicsökkentéssel több elkölthető pénz maradt volna az embereknél, de adóemelésre sem számít, illetve vizsgálja, hogy volna-e értelme stratégiai együttműködési megállapodást kötni a kormánnyal. Arra nincs esély, hogy a Heineken ide telepítse pénzügyi szolgáltató központját Krakkóból, de a gyártásban több millió eurós beruházás várható az idén. Interjú Joris Huijsmansszal, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatójával.
- Sikerült megállítani a lefelé tartó trendet?
- Igen, de hogy őszinte legyek, az idén újra kell bizonyítanom, hiszen ez az év sem lesz teljesen tipikus, mert rengeteg beruházást hajtunk végre, új csomagolástípusokkal, innovációkkal jelentkezünk, ami sokba kerül. Eddig több mint egymilliárd forintba került mindez, amiben még nincsenek benne a még beszerzendő berendezések.
Kihívásos év volt 2013, lassacskán elkezdtünk kilábalni a gazdasági recesszióból azután, hogy 2011, 2012 de még az elmúlt esztendő első fele is nagyon kemény volt. Tavalyelőtt és az azt megelőző évben szignifikáns forgalom- és eredménycsökkenést szenvedtünk el, a válság és az adóemelések (jövedéki adó, termékdíj, népegészségügyi termékadó) miatt, ezt követően tavaly sikerült megteremteni az alapot a növekedéshez.
Tavaly már nőtt a forgalom
A Heineken Hungária Zrt.-nek tavaly sikerült megtörnie az évek óta tartó csökkenő trendet, legalábbis a forgalom terén. A cég tájékoztatása szerint a nettó árbevétel közel 6 százalékkal 49,5 milliárd forintra nőtt, miközben 900 millió forint feletti üzemi eredmény még mindig elmarad a 2012-es 998 millió forinttól. A cég gyorsjelentése még nem nyilvános, ezért csak tippelni lehet arra, hogy ezúttal a forgalom növekedése mellett a beruházások bővülése vezethetett a profit csökkenéséhez.
Az árbevétel növekedése több mint felerészben a kivitel bővülésének köszönhető - a Heinekent például nyolc országba, köztük Németországba is szállítják -, de emelkedtek a belföldi eladások is, 4,9 százalékkal 47,6 milliárd forintra. A jövedéki adó 10 százalékos tavalyi emelkedése nyomán tovább nőtt a hazai piacon az olcsóbb sörök részaránya.
Mindezzel párhuzamosan ha kismértékben is, de folytatódott a dolgozói létszám apadása. A Céginfo.hu adatai szerint jelenleg 512-en dolgoznak a társaságnál az egy évvel korábbi 560-at követően. A társaság tájékoztatása szerint a jelenlegi gárdából mintegy 200-an dolgoznak Sopronban.
Amikor júliusban Magyarországra érkeztem és ránéztem a számokra, nem voltak ígéretesek, de szerencsére épp akkor kezdődött a fesztiválszezon is, ami a Heinekennek nagy lökést adott. A hazai, legalább ötezer fős fesztiválok több mint 70 százalékán jelen vagyunk támogatóként, szponzorként. Szintén tavaly határoztunk úgy, hogy többé nem fogjuk vissza a befektetéseinket, azaz elkezdtünk invesztálni a márkáinkba, új termékek bevezetésébe.
Mindezzel fordulatot, igaz mérsékelt fordulatot tudtunk elérni, hiszen bár az év végére teljesítettük pénzügyi terveinket, azaz ebben az értelemben igen jó munkát végeztünk, a prémium szegmensben értékesített mennyiség, vagyis például a Heineken márka eladásai a terv alatt maradtak, mert az ár még mindig túl magasnak bizonyult a hazai fogyasztók számára.
Meglátogattuk a soproni sörgyárat is - nézze meg az ott készített videót!
Tavaly a gyengélkedő gazdaság és az öregedő népesség miatt is tovább csökkenő hazai sörpiacon tudtuk 1 százalékponttal a részesedésünket, vagyis a csökkenő tortából hasítottunk ki nagyobb szeletet, ami jelentős teljesítmény. (A NAV adatai szerint tavaly - hektoliterfokban mérve - 4,6 százalékkal csökkentek a hazai söreladások. A szerk.) Mindemellett azon is dolgozunk, hogy - új kategóriák, azaz radlerek, alkoholmentes radlerek és a cider bevezetésével - a torta nagyobb legyen.
- Mindezzel megáll a létszám csökkenése is?
- Mielőtt idejöttem zajlott le a pénzügyi szervezetünk átszervezése, a globális Heineken egy sor standard pénzügyi folyamatot egy több országot kiszolgáló szolgáltató központjába (ssc) helyezett át, Krakkóba. Magyarországon nincsenek strukturális átszervezési terveink, nem azon vagyok, hogy csökkentsük az értékesítési csapatot - minél sikeresebbek vagyunk annál több munkatársra van szükségünk. Másfelől mint minden vállalatnak, folyamatosan hatékonyságjavításra kell törekednünk, ami a gyártásban egyebek közt automatizálást is jelent, de nem is igazán itt foglalkoztatunk sok embert, hanem az ellátási láncban és az értékesítésben.
- Akarnak-e stratégiai együttműködési megállapodást kötni a kormánnyal?
- Néhány héttel ezelőtt szándéknyilatkozatot írtunk alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, amelynek keretében egy esetleges stratégiai együttműködési megállapodás lehetőségeit mérjük fel. Üzleti tevékenységünket igen jól tudjuk folytatni attól függetlenül, hogy van-e ilyen megállapodás vagy nincs. Ugyanakkor egy hozzánk hasonló vállalat számára kulcsfontosságú, hogy kiszámítható, stabil gazdasági és kormányzati környezetben működjön.
Mennyire magyar a sör?
A Heineken tavaly 3,5 milliárd forint értékben vásárolt nyersanyagokat, főként Magyarországról. Innen származik a kukoricadara, illetve a maláta alapanyagául szolgáló árpa jó része is, utóbbit részben idezahaz, részben pedig a szlovákiai Ógyallán dolgozzák fel és onnan szállítják vissza Magyarországra. A komlópellet és a komlókivonat import, ahogyan a csomagolóanyagok - sörösdobozok, -üvegek - is külföldről érkeznek csakúgy, mint az élesztő, vagy az ízesített sörökhöz felhasznált gyümölcslékoncentrátumok.
A múltban, a gazdasági válság ideje alatt több olyan döntés is született, amelyben még a párbeszéd résztvevői között sem kaphattunk helyet. Nem akarunk a döntéshozatalban részt venni, de legalább a döntéshozatalhoz szükséges inputokat szeretnénk megadni a cég gazdaságban, helyi közösségben betöltött szerepéről, az általunk befizetett adók nagyságáról. Egy partnerségi megállapodás abban tudna rendkívül sokat segíteni, hogy egy asztalhoz ültetve az érdekelteket legalább a párbeszédet elindítaná köztük.
- Mire számít, az új kormány hogyan változtat majd adó- és gazdaságpolitikáján?
Bárcsak tudnám. Az eddigi jelzések arra utalnak, hogy a kormány kiszámítható és stabil üzleti környezetet látna szívesen, folyamatban van eg sor állami növekedés- és befektetésösztönző intézkedés, továbbá sikerült teljesíteni a 3 százalék alatti hiánycélt is. Minderre alapozva úgy látjuk, nincsenek napirenden adóemelési tervek, de nem vagyok jós, nincs kristálygömböm.
- Ön szerint mennyire befektetőbarát a kabinet gazdaságpolitikája?
- A kormány igazán be akarja vonzani a külföldi befektetőket, a termelésre és az iparra koncentrálva. Úgy érzem, ahhoz, hogy Magyarország jobban és erősebben álljon a lábán, fontos hogy megtalálja az egyensúlyt a termelő és a szolgáltató ágazatok között. Magyarországnak nagy lehetősége van arra, hogy méginkább otthont adjon az olyan szolgáltató iparágaknak, mint például az ssc-k, vagy éppen az it-technológiai központok. Ha a munkaerő és az oktatás minőségét nézzük, vannak perszek kihívások, de úgy látom, sok a magasan képzett diplomás, akiket nem lehet mind a termelőszektorban elhelyezni, így a szolgáltatóiparban is szükség van munkahelyteremtésre.
- Lát arra esélyt, hogy a Heineken ssc-je Budapestre települjön?
- Jelenleg ennek az esélye zéró, hiszen korábban az a döntés született, hogy az ssc-nket Lengyelországban hozzuk létre, az immár két éve Krakkóban működő központunk nem fog Magyarországra költözni.
- A magyar Heineken pályázik új beruházásokra, új termékek gyártására a globális Heineken-csoporton belül?
- Igen, egy sor beruházást tervezünk, új technológiákba, gyártósorba, stb., mert a növekedés a cél, ahhoz pedig új befektetések kellenek. Terveink szerint a második félévben fogunk komoly beruházásokat végrehajtani magyarországi üzemeinkben.
- Mekkora értékben?
- Nem tudom megmondani a pontos összeget, mert még folyamatban van, de az biztos, hogy több millió euróról van szó.
- Tapasztalták, hogy a fogyasztók pénztárcájában több maradt a rezsicsökkentések nyomán?
- Nem, a trend továbbra is az, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékeket keresik. Egyelőre korai volna megítélni a hatásokat, mert amikor az embereknek kevesebb a pénzük, azonnal változtatnak költésük szerkezetén, míg ha újra nő az elkölthető jövedelmük, csak lassan kezdenek el változtatni fogyasztási szokásaikon. Még nem látjuk, hogy elkezdtek volna többet vagy drágább termékekre költeni.
Azt viszont tapasztaltuk, hogy míg a nemzetközi prémium márkák az árazásuk miatt gyengén teljesítettek, a Soproni a piacvezető márkává vált, de nagyon jól fogyott az Arany Fácán is. Utóbbit az olcsó sörök között a legdrágább, márkás termékek közé pozicionáltuk, vagyis a termék sikere azt jelenthette, hogy az emberek a legolcsóbb sörökről Arany Fácánra is válthattak, vagyis kevesebb pénzből is olyat választottak, amely megbízható forrásból származik.
Jobban fogytak az olcsóbb sörök is, de nincs sok ilyen termék a portfóliónkban. (E szegmensben a Heinekené az Adambrau, a Talléros, Arany Hordó, a Jägerbrau és a Sárkány is - a szerk.)
- Ha már az olcsó söröknél tartunk, hogyan érinti az üzletet a német diszkontláncok és az általuk forgalmazott sörök térnyerése?
- Vitathatatlan, hogy nő ezen láncok részesedése a sörpiacon, ám ezek az olcsó importsörök mellett egyre többet vásárolnak a mi söreinkből is, így jó üzletet csinálunk velük. Az is látszik, hogy az Aldi és a Lidl egyre inkább jelen akar lenni a márkázott termékek piacán, hiteles márkákat akar, persze megfizethető áron. A trend az, hogy lassan eltávolodnak az igazán olcsó dolgoktól, mert - és ezt a változást tapasztaljuk mi is - a magyar fogyasztó jó minőségű magyar söröket akar, jó áron.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése