Matolcsy György színes megjegyzéseinek felidézésével indítja a magyar jegybank és a kormány gazdasági intézkedéseiről szóló cikkét a New York Times online kiadása. Az MNB-elnöke nem adott interjút a meglehetősen befolyásosnak tartott amerikai sajtóorgánumnak.
Felidézi a szerző azt a 2012-ben a Heti Válaszban megjelent írást is, amelyben Matolcsy Ha-Joon Changnak, a Cambridge-i Egyetem professzorának új könyvét ismerteti. Egyetértve a gondolattal kiemeli a koreai szerző egyik megjegyzését, amely szerint a távíró és a mosógép valódi társadalmi forradalmat hozott, mert rengeteg idő megtakarítását tette lehetővé, az internet azonban nem. Végül előkerül a magyar bankelnök talán legviccesebb gyöngyszeme, amelyet egy lakossági fórumon mondott. Eszerint a magyar kisgyermekek fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén. Ezt japán tudósok mondták neki. A magyarok tehát büszkén vállalhatják ázsiai gyökereiket.
Mások hibái
Matolcsy gazdaságpolitikája az idézetekhez hasonlóan unortodox. A bankelnök - a populista és autokratikus Fidesz pénzügyi politikájának megalkotója - korábban gazdasági miniszter volt. A hatalmát a hónap eleji választáson megerősítő kormányfő, Orbán Viktor részben a javuló gazdasági kilátásokra, a csökkenő munkanélküliségre és a kézben tartott költségvetési hiányra hivatkozva érte el győzelmét. Mindehhez Matolcsy korábbi és jelenlegi tevékenysége is hozzájárult.
Az elmúlt évek számos gazdasági intézkedése azonban kísértetiesen emlékeztet más feltörekvő országok korábbi tévedéseire. Elkonfiskálták a kötelező magánnyugdíjpénztárak vagyonát, hagyták leértékelődni a nemzeti valutát, ellenőrzés alá vonták a bankok és az energiacégek árait. Gyengítettek a demokratikus súlyok és ellensúlyok rendszerét, szembe mentek a külföldi vállalatok érdekeivel.
Feszültség
Matolcsy 2013. március kinevezése önmagában ellentmondásos volt. Orbán korábban a jobbkezének nevezte, így megfigyelők attól tartottak, hogy vezetésével a magyar jegybank politikai kontroll alá kerül. Ezt megelőzően többször összecsapott egymással az MNB korábbi vezetése és a kormány. Matolcsy megjelenését követően az intézmény függetlenségének csorbulására hivatkozva lemondott a bank alelnöke és arról jöttek hírek, hogy feszültség alakult ki az új vezetőség a jegybanki szakembergárda között.
A cikk felidézi a volt kabinetfőnök könyve kapcsán kirobbant botrányt, amely szerint Matolcsy az IMF-tárgyalások megindulása előtt egy ebéden kifecsegte volna a magyar kormány és az MNB lépését néhány bankárnak, lehetővé téve, hogy néhány óra alatt nagyot kaszáljanak a forint várható árfolyamváltozásán. A bankelnök, aki korábban dicsérte a könyvet, cáfolja ezt az epizódot.
Matolcsy irányítása alatt az MNB folytatta az agresszív kamatcsökkentést. Ezzel segíti az exportot, de forint gyengülése tovább nyomja a mélybe a devizahiteleseket. Az MNB elnöke eközben beszűkítette a bank nyilvános kommunikációját: a jegybank épületében lévő magyar pénztörténeti múzeum nem látogatható és ő maga sem sem sokat kommunikál a sajtóval.
Mérleg
A New York Times kérésére sem ő, sem munkatársai nem adtak interjút. Helyettük Kumin Ferenc, az Orbán-adminisztráció illetékes szóvivője nyilatkozott. A magyar gazdaság minden része bővül - mondta az amerikai lapnak. A növekedés és a javuló foglalkoztatás részben a magasabb személyes jövedelmek elköltésének köszönhető, a fogyasztás bővülésétől a GDP további emelkedését és a költségvetési bevételek gyarapodását is várják.
Matolcsy bankelnökségét ellentmondásosnak látják, ám évekre van szükség ahhoz, hogy mérleget vonhassunk tevékenységéről - fogalmazott óvatosan a New York Timesnak Tardos Gergely az OTP elemzője. Kritikusai szerint Matolcsy nem a független, konzervatív jegybankár mintapéldánya, ám eddig nem igazolódtak a kinevezését követően megfogalmazott aggodalmak.
Egyenlőtlenségek
Magyarország kétségtelenül kilábalt a recesszióból, de a GDP még mindig a 2008-as szint alatt van. Az egykulcsos személyi jövedelemadó - amely mellett növelték a fogyasztási adókat - a jómódúakat részesíti előnyben. A kormány érvei szerint nem akarják magas adókulcsokkal büntetni azokat, akik keményen dolgoznak.
A bírálók szerint részben az egykulcsos adó miatt nőttek a jövedelmi különbségek az országban az elmúlt években - míg korábban mérséklődtek -, ám nehéz lenne elválasztani, hogy ebből mennyiért felel a pénzügyi válság, illetve az Orbán-kormány gazdaságpolitikája.
A cikk megszólaltat egy hajléktalan asszonyt, aki közmunkás barátjával az adók kifizetése után kapott havi 50 ezer forintból, illetve a kikukázott sörösdobozok összegyűjtéséből összekapart fillérekből próbál megélni. Az ő helyzetük kilátástalan. A Tárki hipotézise szerint a kevésbé progresszív szja-rendszer hozzájárul a növekvő egyenlőtlenségekhez, mivel a magas jövedelműeknek kevesebb adót kell fizetniük, mint korábban. Magyarország azonban aligha változtat irányt - legalábbis erre utalnak Orbán szavai, amelyek szerint a választók világos felhatalmazást adtak az elmúlt négy év politikájának folytatására.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése