Folytatódik Európában a válságból való kilábalás, miután a kontinens nagyjából egy évvel ezelőtt kijutott a recesszióból - derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésből.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint a tavalyi, alig kimutatható, 0,1 százalékos uniós GDP-bővülés és a 0,4 százalékos euróövezeti csökkenés után idén az EU 28 országában összességében 1,6 százalék, azon belül pedig a 18 tagú euróövezetben 1,2 százalék lesz a növekedés. Jövőre a GDP bővülése valamelyest tovább erősödik: az EU-ban 2 százalékra, az euróövezetben 1,7 százalékra.
Az Egyesült Államokban az unió adatai szerint tavaly 1,9 százalék volt, az idén 2,8 százalék lesz, jövőre pedig 3,2 százalékra nő a GDP-bővülés üteme.
A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos német gazdaság esetében a tavalyi 0,4 százalékos GDP-bővülés után idén 1,8 százalékos, jövőre 2 százalékos növekedés várható, Németország tehát az eurózóna átlagához képest jobban teljesít.
Siim Kallas bizottsági alelnök - aki az EP-kampányban való részvétele miatt távollevő Olli Rehn gazdasági-pénzügyi alelnököt helyettesíti - az előrejelzéshez kapcsolódó nyilatkozatában megállapította: a válságból való kilábalás tartósnak mutatkozik, a deficit csökken, újraéled a beruházási kedv, és ami a legfontosabb, javulni kezdett a foglalkoztatási helyzet.
"Kifizetődik a tagállamok és az EU folyamatos reform-erőfeszítése. Ez a folyamatos szerkezetváltoztatás arra a mélyreható kiigazításra emlékeztet, amelyre a közép- és kelet-európai gazdaságok vállalkoztak az 1990-es és az azt követő években, az éppen tíz évvel ezelőtt megvalósult EU-csatlakozásukkal összefüggésben" - fogalmazott Kallas. Szerinte azok a tapasztalatok jól mutatják, hogy idejekorán el kell kezdeni a szerkezeti reformokat, és mindenfajta kihívás ellenére meg kell maradni a reformpályán.
A brüsszeli bizottsági előrejelzés fontos megállapítása, hogy a növekedés fő hajtóerejévé a hazai kereslet növekedése válik, az exporttöbblet ebben játszott szerepe elenyészik. A fogyasztás fokozatosan növekedésnek indul annak nyomán, hogy a reálbevételek alakulására kedvező hatást gyakorol az alacsony infláció és a fokozatosan stabilizálódó munkaerőpiac.
A foglalkoztatási helyzet már 2013-ban javulásnak indult, és az újabb munkahelyek létrejöttének köszönhetően a munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 10,1 százalékra csökken az EU átlagában, és 11,4 százalékra az euróövezetben. Tavaly még 10,8 százalékos volt, idén pedig 10,5 százalékos a munkanélküliség EU-szinten, és 12 százalékos volt tavaly, illetve 11,8 százalékos idén az eurózónában.
Az infláció idén az EU-ban 1, az euróövezetben 0,8 százalékra várható, jövőre pedig 1,5, illetve 1,2 százalékra. A költségvetési hiány idén a GDP mintegy 2,5 százalékára mérséklődik mind az unió egészében, mind az euróövezetben. A GDP-arányos államadósság az EU szintjén csaknem 90, az eurózóna szintjén pedig 96 százalékon fog idén tetőzni, mielőtt jövőre csökkenni kezdene.
Az Egyesült Államokban az unió adatai szerint tavaly 1,9 százalék volt, az idén 2,8 százalék lesz, jövőre pedig 3,2 százalékra nő a GDP-bővülés üteme.
A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos német gazdaság esetében a tavalyi 0,4 százalékos GDP-bővülés után idén 1,8 százalékos, jövőre 2 százalékos növekedés várható, Németország tehát az eurózóna átlagához képest jobban teljesít.
Siim Kallas bizottsági alelnök - aki az EP-kampányban való részvétele miatt távollevő Olli Rehn gazdasági-pénzügyi alelnököt helyettesíti - az előrejelzéshez kapcsolódó nyilatkozatában megállapította: a válságból való kilábalás tartósnak mutatkozik, a deficit csökken, újraéled a beruházási kedv, és ami a legfontosabb, javulni kezdett a foglalkoztatási helyzet.
"Kifizetődik a tagállamok és az EU folyamatos reform-erőfeszítése. Ez a folyamatos szerkezetváltoztatás arra a mélyreható kiigazításra emlékeztet, amelyre a közép- és kelet-európai gazdaságok vállalkoztak az 1990-es és az azt követő években, az éppen tíz évvel ezelőtt megvalósult EU-csatlakozásukkal összefüggésben" - fogalmazott Kallas. Szerinte azok a tapasztalatok jól mutatják, hogy idejekorán el kell kezdeni a szerkezeti reformokat, és mindenfajta kihívás ellenére meg kell maradni a reformpályán.
A brüsszeli bizottsági előrejelzés fontos megállapítása, hogy a növekedés fő hajtóerejévé a hazai kereslet növekedése válik, az exporttöbblet ebben játszott szerepe elenyészik. A fogyasztás fokozatosan növekedésnek indul annak nyomán, hogy a reálbevételek alakulására kedvező hatást gyakorol az alacsony infláció és a fokozatosan stabilizálódó munkaerőpiac.
A foglalkoztatási helyzet már 2013-ban javulásnak indult, és az újabb munkahelyek létrejöttének köszönhetően a munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 10,1 százalékra csökken az EU átlagában, és 11,4 százalékra az euróövezetben. Tavaly még 10,8 százalékos volt, idén pedig 10,5 százalékos a munkanélküliség EU-szinten, és 12 százalékos volt tavaly, illetve 11,8 százalékos idén az eurózónában.
Az infláció idén az EU-ban 1, az euróövezetben 0,8 százalékra várható, jövőre pedig 1,5, illetve 1,2 százalékra. A költségvetési hiány idén a GDP mintegy 2,5 százalékára mérséklődik mind az unió egészében, mind az euróövezetben. A GDP-arányos államadósság az EU szintjén csaknem 90, az eurózóna szintjén pedig 96 százalékon fog idén tetőzni, mielőtt jövőre csökkenni kezdene.
MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése