Sorra kapják a csapásokat a nagy osztrák cégek a régióban, s nem csak a magyar devizaadós-mentés miatt fájhat a fejük. Osztrák szakértők ennek ellenére úgy látják, bőven kifizetődött a régiós terjeszkedés.
Balszerencsés, sok milliárd eurós veszteségeket hozó kalandnak tűnhet az elmúlt két hét fejleményei alapján a keleti irányban való terjeszkedés az osztrák cégeknek - írja összefoglalójában a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap. Az Erste Bank csütörtökön jelentette be, hogy a román és a magyar szabályozói környezet változásai miatt 1,6 milliárd eurót is elérő veszteségek fenyegetik, ezzel azonban nincs egyedül.
A Telekom Austria néhány nappal korábban közölte, hogy bolgár leányvállalatával kapcsolatos leírásai miatt várhatóan eredménye mélyen a veszteséges tartományban csúszik, az EVN AG energiaszolgáltatónak is veszteséggel kell szembenéznie a bolgár és a macedón hatósági áramárak számára kedvezőtlen változásai miatt.
A hatalmas veszteségekről szóló hírek ellenére a lap által megkérdezett szakértők meg vannak győződve arról, hogy a vállalatok üzleti elkötelezettsége a régióban hosszabb távon kifizetődik. Már csak azért is, mert nem nagyon van más választásuk.
Természetesen lesznek mindig egyedi kudarcok, azonban összességében a keleti jelenlét a falak leomlása után sikertörténet az osztrák cégek számára - mondta Heinz Walter, az osztrák üzleti kamara Kelet-Európa szakértője, aki osztrák cégeknek ad tanácsokat terjeszkedési lépéseik során.
A kelet-európai üzlet kiépítése lényeges alapja volt az osztrák gazdaság ezredforduló óta tartó jelentős növekedésének - magyarázta a lapnak Josef Christl, az osztrák jegybank korábbi igazgatója, aki jelenleg üzleti tanácsadóként dolgozik. Az ország hatalmasat profitált a régióba irányuló exportjának növekedéséből, s nem csak a nagyvállalatok, de a kis- és közepes méretű osztrák cégek is egyre több vásárlót találtak áruik és szolgáltatásaik számára. A Kelet-Európába irányuló export nagysága jelenleg az 1989-es tizenegyszeresét teszi ki, miközben az ország teljes exportja ebben az időszakban "mindössze" a négyszeresére nőtt az osztrák gazdasági kamara adatai szerint - hívta fel a figyelmet.
Az osztrák cégek voltak azok, amelyek a vasfüggöny 25 évvel ezelőtti leomlása után először merészkedtek a régióba. Bécsből a kelet-európai országokba történt terjeszkedés egyszerűbbnek tűnt, mint nyugatabbról, már csak a közös történelmi gyökerek miatt is. A bankok ennek a folyamatnak éllovasai voltak, ezzel elébe mentek a régióban terjeszkedni akaró nagy osztrák vállalati ügyfeleik igényeinek. Mára az osztrák cégek a kamara adatai szerint a legnagyobb külföldi befektetőkké váltak Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában.
Sok osztrák cég számára egyszerűen nem volt más választás, mint Kelet-Európában befektetni, ha tovább akartak növekedni. Ha valaki regionálissá szeretett volna válni, nem volt értelme más irányba orientálódni - mondta Christl a bankokról. Még azoknak is kisebb esélyeik voltak a növekedésre Nyugat-Európában, amelyeknek korábban nagyobb bevételük származott onnan. Ennek oka, hogy ott még a nyereséges részpiacokon is egyértelműen nagyobb versennyel kellett szembesülniük - tette hozzá.
Walter szerint az összes régiós ország jó növekedési lehetőségeket kínált, persze általában magasabb üzleti kockázat mellett. De ez természetesnek tekinthető az ilyen típusú terjeszkedés esetében.
A lap felhívja a figyelmet, hogy a régió országai változatlanul jó növekedési lehetőséggel rendelkeznek, s ennek bizonyítékaként az OECD legutóbbi jelentését említik.
Forrás: napi.hu
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése