Próbálják kitalálni az elemzők, mi az oka a forint elmúlt napokban tapasztalt erősödésének. Van, aki szerint a nemzetgazdasági miniszter szavai adtak hátszelet a magyar valutának, mások a piaci kereslet megugrását látják a háttérben.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter márciusban elhangzott megjegyzése világossá tette, milyen forintárfolyamot szeretne a kormány az év nagy részében. A tárcavezető azt ajánlotta a vállalatoknak, hogy exportjuk felpörgetésével használják ki a magyar valuta gyengülést. A helyzet októberben megváltozott - írja a forintról szóló cikkében a Bloomberg.
A hónap első nagyján az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot, hogy visszakerülhet a túlzottdeficit-eljárás alá volt uniós tagországok közé, ha nem sikerül lefaragnia államadósságát, ami azzal járna, hogy leállíthatnák az uniós támogatások átutalását. (A tét 22 milliárd euró Brüsszelből 2020-ig.) Két napra rá Varga azt mondta újságíróknak, hogy a kormány kedvezőbb árfolyamot szeretne, olyat, amely segít lefaragni adósságot.
A duma hatott
A devizakereskedők vették a lapot: vásárlásaikkal 1,4 százalékkal erősítették a forintot az euróval szemben. Ez segíthet a kormánynak - minél erősebb a forint, annál kisebbnek látszik az állam külföldi adóssága a nyilvántartásokban. A kormány kozmetikai változást akar az árfolyamban az év végére (az EU az év végi államadósságot veszi figyelembe a tagországok megítélésénél), e cél elérését szolgálta a gazdasági miniszter verbális piaci beavatkozása - véli Szabó Viktor, az Aberdeen Asset Management Plc elemzője. Szerinte a kérdés az, mennyi ideig tarthat a forint hegymenete.
Varga megjegyzése hatékony volt, a befektetők emiatt nem "mernek" a forint ellen spekulálni - mondta a Bloombergnek Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője. Az az általános vélekedés a piacon, hogy a kormány 2013-hoz hasonlóan idén is erősíteni fogja a magyar valutát az év végére. Ez a várakozás valós beavatkozás - forintvásárlás - nélkül is erősítheti a forintot.
Nem a duma hatott
Budapest a tavalyi arányról, a GDP 77,3 százalékáról 76,9 százalékra akarja leszorítani az államadósságot. A gazdasági tárca álláspontja szerint a kormánynak nincs hivatalos árfolyamcélja - a fegyelmezett gazdaságpolitikával és a GDP növekedésével akarja elérni a tartozások csökkenését. Az MNB nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére. Az MTI idézte Balog Ádámot, a jegybank elnökhelyettesét, aki szerint nincs árfolyamcéljuk és nem óhajtanak beavatkozni a piaci árak alakulásába.
Tatha Ghose, a német Commerzbank Londonban dolgozó elemzője kollégáival homlok egyenest ellenkező állásponton van. Szerinte nem Varga Mihály nyilatkozata erősítette a magyar valutát, hanem az EU-s források beáramlása - átváltása forintra - és külföldi autóipari befektetések vannak a háttérben. Úgy véli, hogy az extranagy uniós támogatások ugyan jelenleg támaszt adnak a forint árfolyamának, ám a magyar valuta 325 forint/euróra gyengül 2016-ra.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése