Továbbra is sokat csalnak a magyarországi vállalkozások a munkaidővel, a szabadságokkal és a fizetéssel is, ahogy sokakat máig nem jelentenek be – összesítette vizsgálatai eredményét a munkaügyi hatóság.
Az idei első három negyedévben az ellenőrzött munkáltatók 69, míg a foglalkoztatottak 70 százalékánál - 81 793 főnél - talált jogsértéseket a munkaügyi hatóság - derül ki a 14 639 munkahely vizsgálatát összefoglaló dokumentumból, melyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) töltött fel a honlapjára. Az arány romlott tavaly óta, hiszen akkor 67-67 százalékot érintettek a szabálytalanságok.
A bejelentések száma nagyjából megegyezik a tavalyiakhoz: az 5 793 bejelentés 55 százaléka közérdekű, 45 százaléka pedig panaszbejelentés volt, míg a névtelen jelzések aránya 30 százalékot tett ki. A legtöbbször a feketemunkára panaszkodtak a bejelentők, de sokszor volt gond a fizetésekkel is.
Továbbra is óriási gondot jelent a feketefoglalkoztatás: ilyen problémával 8 477 dolgozónál találkoztak a hatóság emberei, ami azt jelenti, hogy az összes jogsértés 12 százalékát ez tette ki. A cégek is sokféle módon csalnak, a hatóság - elsősorban az építőiparban - találkozik olyan munkáltatókkal, akik hétköznapokon bejelentik a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyát, hétvégén azonban - bízva az ellenőrzések elmaradásában - nem tesznek bejelentést. Előfordult, hogy a munkáltató a tervezett munkaviszony megkezdését megelőzően hosszabb időn át "próbamunkával" igyekezett a munkavállalók (így pultosok, segédmunkások) "képességeit felmérni". Az ágazatok közül az építőipar elképesztő módon fertőzött: a lebukott feketemunkások 37 százaléka dolgozott ott, a személy- és vagyonvédelem súlya 12 százalék, a kereskedelemé 11 százalék, a vendéglátásé 9 százalék, míg a mezőgazdaságé 8 százalék.
A hatóság ellenőrzései során 11 841 olyan dolgozót találtak, akiknél csalt a cég a munkaidővel, főképp a kereskedelemben, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban. Gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Utóbbi azért fontos, mert enélkül nem lehet kiszámolni a pontos munkaidőt, ami a fizetésre is hatással van. Állandó gond volt ezen kívül, hogy a valós munkaidő meghaladta a megengedett legmagasabb értéket, de sokan nem tartották be a munkaszüneti napokra előírt szabályokat, vagy éppen nem adták meg a megfelelő mennyiségű pihenőidőt.
Mindezek nyomán az NMH idén január-szeptemberben 3 081 vállalkozással szemben összesen 455,5 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki. A hatóság ezen kívül szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (1 996), illetve figyelemfelhívással (1 393) is élt, ahogy szabálytalanságot megállapító határozatot is hozott (3 675) - magyarán az érdemi döntések túlnyomó többsége (több mint 70 százaléka) anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
Nem meglepő módon sok helyen próbálnak csalni a szabadságokkal is, például úgy, hogy a nyilvántartáson "kiírt" szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek. Az NMH tapasztalatai szerint ez főképp a feldolgozóiparban jellemző.
Az sem éppen jó hír, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott csaknem ötödénél a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseket is találtak. A műszakpótlékkal, rendkívüli munkáért járó és vasárnapi pótlékkal kapcsolatos jogsértéseket jellemzően a kereskedelemben, míg az éjszakai bérpótlékkal összefüggésben megállapított szabályszegést jellemzően a személy- és vagyonvédelemben dolgozókkal szemben követték el. Ugyancsak jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása, késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága - olvasható a hatósági összefoglalóban.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése