Bezzeg Kínában nagy a száguldás

Vegyesen alakultak a részvényindexek hétfőn Ázsiában, a kínai indexek ötéves csúcsra emelkedtek, máshol többnyire a gyengülés volt jellemző.


Ötéves csúcson fejezték be hétfőn a kereskedést a kínai tőzsdeindexek, elsősorban az ingatlanpiaci és az energiaipari részvények erősödésének köszönhetően.

A Sanghajban és Sencsenben jegyzett legnagyobb vállalatok részvényeit magában foglaló CSI300 index 3,05 százalékkal, a sanghaji Composite 3,58 százalékkal, a sencseni Composite pedig 1,53 százalékkal emelkedett hétfőn.

A CSI300 index energiaipari részvényeinek részindexe 8,9 százalékkal emelkedett, több részvény esetében a 10 százalékos napi limittel. Elemzők ezt a kiugró teljesítményt az alulértékeltté vált szénipari részvények emelkedésének tulajdonították.

A CSI300 ingatlanpiaci részindexe 3,7 százalékkal erősödött annak köszönhetően, hogy Peking és Kanton enyhítette a jelzáloghitelezésre vonatkozó korlátokat.

Tokióban a tőzsde vezető részvényeit tartalmazó Nikkei225 index 42,06 ponttal, 0,24 százalékkal, 17 408,71 pontra, a piac első szekcióján jegyzett összes részvény árfolyamát követő Topix index pedig 6,42 ponttal, 0,46 százalékkal, 1401,09 pontra csökkent.

A legnagyobb mértékben az euróövezeti piacnak kitett exportőrök részvényei gyengültek Tokióban, a Canon 1,4 százalékkal, a Nikon 2,2 százalékkal, a Nintendo 2,3 százalékkal, a Mazda Motor 2,7 százalékkal.

Szöulban a Kospi index 10,69 ponttal, 0,55 százalékkal, 1915,75 pontra esett. A csökkenést az acélipari, hajóépítő és a közüzemi részvények vezették. A Hyundai Motor 0,59 százalékkal, a Kia Motors 0,57 százalékkal gyengült. A Hyundai Heavy Industries 4,02 százalékkal, a Samsung Heavy Industries 3,05 százalékkal esett.

Forrás: napi.hu

Év eleji figyelmeztetés Merkeltől

gazdaság,  merkel, németország, görögország, grexit, eurózóna, esm, eu, imf, segélyprogram, világgazdaság

Elemzők szerint a német politikai vezetés közvetve beszállt a görögországi választási küzdelembe. Egymásnak ellentmondó üzenetek érkeznek a berlini kormány háza tájáról, bizonyára nem véletlenül - vélik megfigyelők.

A német kormány azt akarja, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon - jelentette ki Sigmar Gabriel kancellárhelyettes a Reuters tudósítása szerint. Nem készülnek vésztervek arról, hogyan kellene kezelni a görögök esetleges kilépését egy kormányváltás nyomán - utalt arra, hogy a január végi választások megnyerésére esélyes radikális baloldali Sziriza párt szakíthat az országot finanszírozó EU-val és IMF-fel, amely biztosan a görög euró végét jelentené.

Gabriel, aki egyben gazdasági miniszter és a Németországot a konzervatív CDU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt elnöke, arról is beszélt a Hannoversche Allgemeine Zeitungnak adott interjújában, hogy az eurózóna jóval ellenállóbb a tagországaiban jelentkező problémákkal szemben, mint három-négy évvel ezelőtt, az adósságválság mélyén, ezért nem lehet zsarolni.

Nem lesz baj

Ezzel arra célozhatott, hogy ha a görög politikai elit egy része esetleg az euró bedöntésével fenyegetőzve próbálna engedményeket kicsikarni a donor országoktól, akkor nem járna sikerrel. Ugyanakkor leszögezte: a berlini kormány, az EU és még az athéni vezetés célja is az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon.

Nincsenek és nem is voltak ezzel ellentétes tervek, valamint a kancellárhelyettes szerint a görögök a választásoktól függetlenül tartani fogják magukat az EU-nak és az IMF-nek tett ígéreteikhez. Külön hangsúlyozta, hogy Berlin nem számít 180 fokos fordulatra Görögországban akkor sem, ha kormányváltást hozna a szavazás.

Gabriel mondandója csatlakozott Georg Streiter, Angela Merkel kancellár szóvivője néhány órával korábbi hasonló nyilatkozatához. Eszerint a német kormány arra számít, hogy Görögország tartani fogja magát a 240 milliárd eurós EU-IMF hitelprogram feltételeihez. Streiter nem kommentálta a Der Spiegel hét végi cikkét, amely éppen ellenkező információkat szellőztetett meg.

Baj lesz

A befolyásos magazin meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a berlini vezetés úgy véli, hogy az eurózóna túlélné a görögök kilépését (Grexit), ha ez elkerülhetetlenné válna. A kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is úgy látja, hogy a görögök elég sok reformot végrehajtottak az elmúlt években ahhoz, hogy összeomlás nélkül feladják az eurót.

Emellett ma már kicsi a veszélye annak, hogy a görög állam esetleges csődje tovagyűrűzzön, mivel a három éve a veszélyzónában lévő Portugáliát és Írországot ma már stabilnak tekintik a szakértők - írta a Der Spiegel kormányzati informátorait idézve. Végül időközben felállt az eurózóna biztonsági alapja, az ESM, amely szükség esetén anyagi támogatást nyújthat az övezet kormányainak, a legnagyobb bankok mögött pedig ott áll az Európai Központi Bankon belül működő bankunió.

Figyelmeztetés

Nincs ugyan kidolgozott mechanizmus arra, hogy egy ország hogyan hagyhatja el a közös európai valutát használó államok közösségét, ám a német magazin forrásai szerint hozzáértő jogászok dolgoznak a probléma megoldásán. A cikk szerint a német kormány szinte elkerülhetetlennek tarja a Grexitet, ha a Sziriza nyeri az előrehozott parlamentii választásokat január 25-én.

A Reuters idézi Peter Bofingert, az ország legnagyobb gazdaságkutató intézeteinek vezetőit tömörítő úgynevezett bölcsek tanácsának egyik tagját, aki óvott a görög euró feladásától. Szemben a névtelen informátorokkal a berlini kormány tanácsadója úgy véli, hogy egy ilyen megrázkódtatás veszélyeztetné az eurózóna stabilitását. Kiengedné a szellemet a palackból, amelyet azután nehéz lenne ellenőrzés alá vonni.

Forrás: napi.hu

Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: