Óvott a szerdán kezdődő 45. Világgazdasági Fórummal kapcsolatos túlzott várakozásoktól az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa. Az MTI-nek adott interjújában Rácz Margit úgy vélekedett: ha az energiabiztonság terén átgondolt kezdeményezés történik, a davosi fórum hasznos munkát végezne.
Azokkal a várakozásokkal kapcsolatban, hogy a fórum hozzájárulhat a geopolitikai válságok, mindenekelőtt az ukrán válság megoldásához, a szakértő ugyanakkor úgy fogalmazott: "az elmúlt évek tapasztalatai alapján az a véleményem, hogy Davos egy "nagy show".
"Mindenki elmond valamit, van, akire jobban odafigyelnek, van, akire kevésbé, de azt, amit az érintett felek nem voltak képesek rendezni, a fórumon aligha tudják" - jelentette ki.
Rácz Margit szerint az EU-nak, különösen Németországnak, Oroszországnak és Ukrajnának tárgyalnia kell, és a rendezés érdekében kölcsönös, kézzelfogható garanciákra lenne szükség. Az alaphelyzet az, hogy Oroszország korszerű fegyverekkel rendelkezik, Ukrajna viszont nem, a NATO pedig nem nyújt katonai segítséget szervezeten kívüli országnak. A katonailag csőd szélén álló Ukrajna nem képes legyőzni Oroszországot a két szakadár megyében. A kérdés az, hogy ha Oroszországban a gazdasági helyzet tovább romlik, és egy hosszan tartó válság tör ki, Vlagyimir Putyin hogyan tud majd tovább kormányozni, és lesz-e olyan politikai érdek, amely a béke felé hajtja az orosz politikai elitet. "Én azt remélem, hogy 2015-ben bekövetkezik ez"- tette hozzá.
A szakértő szerint az elszegényedés kérdése elől nem lehet kitérni Davosban, noha megoldani aligha lehet. A 2008-ban kitört gazdasági, illetve pénzügyi válság után 2015 elején a középrétegek alsó szintje belesüllyedt a szegény rétegbe, a szegények még szegényebbek, miközben a leggazdagabbak még gazdagabbak lettek. A jövedelmi olló mindenütt kinyílt és nem záródott. Kérdés, hogy a politikusok Davosban mennyire figyelnek oda erre, hogyan próbálják úgy kezelni a szociális kérdéseket, hogy eredmény is szülessen.
Rácz Margit Magyarország szempontjából különösen fontosnak nevezte a Davosban napirendre kerülő energiakérdéseket. Meggyőződésének adott hangot, hogy az energiabiztonság mind az EU, mind a NATO tagállamai számára biztonságpolitikai kérdés. Nézete szerint, ha ezen a téren átgondolt kezdeményezés történne, akkor a davosi világgazdasági fórum hasznos lenne.
A svájci frank euróhoz viszonyított árfolyam-küszöbének eltörlésével kapcsolatban úgy fogalmazott: "Az, hogy mi áll a háttérben, azt a nálam bennfentesebb emberek sem tudják, vagy legalábbis nem mondják". Szerinte a történtek mindenekelőtt azért érdekesek, mert a svájci jegybank elnöke egy nappal korábban még úgy fogalmazott, hogy a küszöb "szent és nem nyúl hozzá." Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy, az euróövezet gazdasági teljesítménye jóval rosszabb, mint a riválisoké, beleértve nem csak az Egyesült Államokat, de Nagy-Britanniát is. Ez a magyarázata annak, hogy az euró kezdett leértékelődni a dollárhoz képest. Ilyen esetben pedig a rögzítéseket a folyamatok elsöprik. "Egy ilyen be nem jelentett, a piacokat váratlanul érő, drasztikus, rúgásszerű hatást elérő árfolyam-változás azonban a világon senkinek sem jó" - tette hozzá.
A küszöbönálló görög parlamenti választások egyik legfőbb tétjével, Athén euróövezeti tagságával kapcsolatban emlékeztetett: a 2010-ben elindult görög államadósság-finanszírozás - ami mindmáig nem a piacról történik - egy olyan folyamat keretében zajlott le, amelyben Görögország elvesztette bruttó nemzeti termékének több mint egynegyedét. 2014 végére azonban úgy tűnt, hogy ezt az áldozatot nem véletlenül kellett meghozni, a görög költségvetés stabilizálódott. Ehhez ugyanakkor olyan változás kapcsolódott, amely nagyon súlyos áldozatot követelt a lakosságtól, és különösen a fiatal rétegektől. Ebben a helyzetben a hagyományos politikai pártok elvesztették a bizalmat. Közel sem meglepő, hogy a szigorú takarékosságot elvető Sziriza párt ilyen körülmények között várhatóan jelentős győzelmet arat. Meglepő az lett volna, ha egy ponton túl nem indul el ez a politikai lavina - mondta.
Rácz Margit szerint a kérdés az, hogy a Sziriza mit próbál megoldani, ha kormányzati pozícióba kerül. Angela Merkel német kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble "első meglepetésében" még azt jelentette ki: nem tartják vissza Görögországot, ha ki akar lépni az euróövezetből. Utána azonban a politikai elit korrigálta ezeket a kijelentéseket, és mindenki hitet tett amellett, hogy Görögország maradjon benn az övezetben. A szakértő szerint a görögök többsége is ezt akarja, mert aki dolgozik, az nem drachmában, hanem euróban szeretné kapni a pénzét.
Hozzátette, egy új kormánynak éreznie kell a politikai hangulatot és tárgyalnia kell. Rácz Margit szerint egyáltalán nem lehetetlen, hogy megállapodás szülessen az adósságfeltételek megváltozásáról. Ha egy Sziriza vezette kormány meggyőző programmal áll majd elő, lehet enyhíteni a feltételeken. "Egy békés világban azonban nem divat az adósság nagymennyiségű elengedése" - jelentette ki, emlékeztetve: amióta a Nemzetközi Valutaalap létezik, és pénzt adott bármelyik országnak, azt mindegyik visszafizette, még Argentína is. Ebből következően a fő kérdésnek azt nevezte, hogy az új görög kormány felvállalja-e a költségvetés konszolidálását, ami népszerűség-vesztéssel jár majd.
A német kancellár közelgő magyarországi látogatásával kapcsolatban a szakértő reményét fejezte ki, hogy geopolitikai kérdéseken túl mindenekelőtt energiakérdések kerülnek napirendre. Nem tartotta kizártnak, hogy felvetődik Magyarország euróövezeti csatlakozásának esetleges időpontja is, noha a céldátum még nincs erre vonatkozóan.
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése