Bár az állampapírpiac már beárazta a kamatcsökkentést, piaci elemzők arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaszig kivár a lépéssel, leginkább márciusban, az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlásainak indulásakor látnak esélyt a monetáris lazításra.
Az MNB az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul, 2,1 százalékon hagyta kedden az alapkamatot.
Az elemzők a döntéshez fűzött kommentárjaikban utaltak a lefelé mutató inflációs kockázatokra, és úgy vélték, hogy az MNB a márciusban megjelenő negyedéves inflációs jelentésében jelezheti majd, hogy szükségesnek tart-e további lazító lépéseket.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács valószínűleg továbbra is tartja magát ahhoz a véleményhez, amit január közepén megfogalmazott, hogy az inflációs cél teljesülni fog 2016 második felében, így nem indokolt az alapkamat változtatása.
Hozzátette: márciusban teszi közzé a legfrissebb inflációs előrejelzését az MNB, amiben már jelezheti, hogy szükségesnek ítél-e további lazító lépéseket. Az inflációs pályára ugyanis lefelé mutató kockázatot jelent például a deflációs európai környezet, a csökkenő üzemanyagár és annak másodkörös hatásai. Szintén márciusban kezdi el az EKB az eszközvásárlási programját, ami megágyazhat az MNB számára, hogy nekivágjon egy újabb kamatcsökkentési ciklusnak.
Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfóliómenedzsere úgy vélte, a további enyhítést egyelőre nem az alapkamat vágásával, hanem inkább a növekedési hitelprogram kiterjesztésével próbálja meg elérni az MNB.
Emlékeztetett, hogy az MNB a decemberben publikált inflációs jelentésben még 70 dollár feletti hordónkénti olajárral számolta az inflációs prognózisát, az azóta eltelt időszak azonban inkább a tartósan alacsonyabb olajár irányába mutat. A kedvezőbb hazai inflációs folyamatok mellett a nemzetközi környezet is támogatóbbá vált decemberhez képest, hiszen az EKB, valamint a japán jegybank intenzívebb eszközvásárlásai jelentős likviditás többletet jelentenek a globális tőkepiacoknak.
A hazai piac mindezek tükrében beárazta a további kamatcsökkentést, a három éves állampapír hozama a jegybanki alapkamat alá esett januárban - írta az elemző.
Bebesy Dániel szerint az év végén és január első felében tapasztalt jelentősebb forintgyengülés és volatilitás óvatosságra inthette az MNB-t. A hazai deviza árfolyamának esetleges stabilizációja, a meglepően alacsony inflációs számok, és a régiós jegybankok további enyhítései azonban itthon is könnyen újraindíthatják a kamatvágást.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzőjének véleménye szerint az EKB januári lépését követően kitágult a magyar jegybank mozgástere, ám kamatcsökkentésre leghamarabb tavasszal lát lehetőséget.
A fő kérdésnek azt tartja, hogy a folyamatosan csökkenő olajár, az európai eszközvásárlási program és az Egyesült Államok által meghatározott tengerentúli kamatkörnyezet hogyan befolyásolja majd a döntéshozókat 2015 első felében. Egy esetleges kamatvágás szempontjából a jövőben kiemelten fontos figyelni továbbá a maginflációs trendeket és a jegybank inflációs mutatóit is.
A Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzése szerint a monetáris tanács kamatdöntése felelős lépés volt a jelenleg bizonytalan nemzetközi környezetben. "Matolcsy György jegybankelnök tavalyi iránymutatása a jegybanki alapkamat 2015-ös tartós tartására vonatkozóan hiteles tájékozódási pont lehet a piacoknak az év hátralévő részében" - írták.
Az elemzőintézetnél úgy vélik, hogy az MNB-nek a jövőben is fokozottan ügyelnie kell a nemzetközi monetáris folyamatokra, különös tekintettel a régiós jegybankok tevékenységére, figyelembe véve a nagy pénzügyi centrumok helyzetét is. Ennek alapján a közeljövőben az előretekintő iránymutatás megerősítése, illetve a gazdasági növekedést támogató monetáris politikai eszköztár kiterjesztése valószínű.
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése