Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben az MNB új (3/2015-ös számú) rendelete, amely részletezi, hogyan néz majd ki devizahiteleseknek az elszámolás és forintosítás ügyében a bankok által kiküldendő tájékoztató levél.
A rendelet szerint a úgy szól a tájékoztatási levélben, ha nem keletkezett az elszámolás során a banknak elszámolási kötelezettsége az ügyfele felé:
"Tájékoztatjuk, hogy a 2014. évi XL. törvényben (elszámolási törvény) előírt kötelezettségünknek eleget téve újraszámítottuk a szerződése alapján fennálló fogyasztói kölcsön/lízingtartozást és megállapítottuk, hogy az elszámolás alapján Önt fogyasztói követelés nem illeti meg."
A tervek szerint a dokumentumban, amelyet az ügyfél kézhez kap, nem lesznek majd apróbetűs részek, hanem érthetően, a lényegi információk szerepelnek majd. A mintalevelekről az MNB már sajtótájékoztatót is tartott.
A tájékoztatás fő elemei:
1. elszámoláshoz kapcsolódó információk (benne a tisztességtelenül felszámított összeggel, a tartozásra elszámolt és a kifizetendő összeggel),
2. szerződésmódosuláshoz kapcsolódó információk (új kamatperiódus, régi és új kamat, várható törlesztőrészlet),
3. felülvizsgálatra, jogorvoslatra vonatkozó információk.
Külön mintaszöveget tartalmaz a rendelet a követeléskezelő által kiküldendő elszámolási tájékoztató levélre, a kedvezményes végtörlesztés következtében megszűnt hitelek elszámolásáról szóló tájékoztató levelére.
Végül hiteltörténeti kimutatást is tartalmaz majd a levél. E kimutatásnál fontos tudni, hogy abban az indulástól a hitel fő számai éves bontásban szerepelnek, további a 2015-ös törtév (január 31-ig) számai. Enneé részletesebb bontást az ügyfelek külön kérhetnek majd a bankjuktól.
Emellett a bankoknak részletesen tájékoztatniuk kell a bankoknak az ügyfelet a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásról és a döntés elleni jogorvoslat szabályairól is a rendelet szerint.
Újabb törvénymódosítás is úton van
A köztársasági elnök aláírására váró, pénteken elfogadott törvénymódosítás (A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról) többek között az alábbiakról rendelkezik - írta a portfolio.hu:
- Egyértelművé vált, hogy nem minősül egyoldalú kamatemelésnek a referencia-kamathoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás. Ez a devizahitelek kis részére volt csak jellemző.
- Az árfolyamgátban maradók törlesztőrészlete két kivétel miatt nőhet csak: kamatemelkedés vagy a kombi hiteleknél a szerződésből fakadó törlesztőrészlet-emelkedés. Aki az árfolyamgátas törlesztőrészlet fixálása mellett dönt (vagyis nem igényli a kilépést), annak nagy valószínűséggel számolnia kell a futamidő-hosszabbodással vagy a törlesztőrészlet későbbi (az ötéves árfolyamgát-időszak lejárta utáni) emelkedésével.
- Változás a 2010. november 26-a utáni általános szerződési feltételek (ászf) alapján megkötött hiteleknél: az MNB-nek lehetősége volt arra, hogy idén február 14-28. között indított közérdekű keresetet indítson - az új határidő április 30.
- A bankoknak 30 napon belül be kell nyújtaniuk az MNB-hez az ászf-ek szerződéses kikötéseit tartalmazó kivonatot. Kivétel ez alól, ha nem tett a bank egyoldalú kamat-, díj- és költségemelést az adott szolgáltatástípusnál. Mentesül ez alól az a bank is, amely közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy az érintett ügyfelekkel elszámol. Ebben az esetben az MNB sem indít közérdekű pert.
- A bankokra vonatkozó, korábban 2016. április 30-áig terjedő egyoldalú kamatemelési moratórium határidejét 2016. április 1-jére hozza elő a törvénymódosítás.
- A törvénymódosítás több helyen "referencia-kamatláb periódus" megnevezést tesz a fair banki törvényben előírt "kamatfelárperiódus" helyébe.
- A törvénymódosítás lehetővé teszi a negatív kamat alkalmazását a nem természetes személyek által elhelyezett bankbetéteknél:
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése