A vizes katasztrófák figyelmeztetnek bennünket a jövő problémáira, a tudomány segítségét kell kérni - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) budapesti konferenciáját megnyitó beszédében.
Az államfő kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka vízzel összefüggő katasztrófa.
Rekordokat döntő árvizek egy helyütt, vízhiány, elsivatagosodás másutt. A víz körforgásának felgyorsulása miatt ma már helyenként nem felhők, hanem "vízfolyamok” vannak felettünk, amelyből aztán özönvízszerű esők keletkeznek, és elkezdődött a tengerek vízszintemelkedése - mutatott rá. Olyan döntések előtt állunk, amelyek meghatározhatják az elkövetkező 20-30 év fejlődési irányát, és legalább két bennünket követő generáció esélyeit - hangsúlyozta Áder János.
Kifejtette: közös döntéseinktől és cselekedeteinktől függ, hogy elegendő tiszta víz áll-e majd utódaink rendelkezésére, élhető lesz-e a klíma a Földön az emberiség számára, élhetőek lesznek-e a településeink.
Lesz-e valódi fejlődés, meg tudjuk-e teremteni a társadalom és a természeti környezet harmóniáját, gazdasági fejlődésünk fenntarthatóságát - vetette fel a köztársasági elnök. Rámutatott arra, hogy vannak, akik már érzik ennek hatásait, és vannak, akik még csak a felkészülésnél tartanak.
Nem sci-fi, hanem közeli valóság, hogy Londont hatalmas tengeri mozgó gáttal kell védeni, és Velencét is csak ez mentheti meg - sorolta az Áder János.
Emlékeztetett a 1,5 éve rendezett Budapesti Víz Világtalálkozó sikerére, amelynek üzenetei beépültek a fenntartható fejlődésről szóló New York-i tárgyalások vízről szóló eredményeibe, és az áprilisban, Dél-Koreában tartandó Víz Világtanács ülése is hasznosítani tudja a budapesti közös gondolkodás eredményeit.
Az ENSZ adatai szerint közel kétmilliárd ember még mindig fertőzött vizet kénytelen naponta fogyasztani, évente másfél millió ember hal meg hasmenéses betegségben, amelynek nagy részét a nem megfelelő minőségű víz, a szanitáció hiánya és a drámai higiéniai helyzet okozza - idézte fel az államfő.
Fel kellene ismerni, hogy a városi víz- és szennyvízgazdálkodás technológiai és szemléleti megújulást kíván, mert 19. századi infrastruktúrával és technológiával nem lehet a 21. század kihívásait megoldani. Elérkezhetett az idő a víz- és a szennyvízpiac szabályozásának összekapcsolására. Kérdés, hogy az állam rábízhatja-e a piacra a vízipari beruházásokat. Ezekre a kérdésekre kell választ adniuk a háromnapos tanácskozás résztvevőinek - jelezte.
Áder János szerint a víz- és szennyvíziparban működő vállalkozásokat még szorosabb technológiai, kutatási, fejlesztési-beruházási együttműködésre kellene ösztönözni.
Kovács Károly, Európai Vízügyi Szövetség (EWA) és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke a kihívások közé sorolta a mennyiség és a minőség szabályozását.
A vízszolgáltatás költséghatékonyságának biztosítása a szakemberek, míg a szükséges infrastruktúra és szolgáltatás fenntartása a politikusok feladata - jelentette ki.
Hozzátette: az ENSZ és a regionális szervezetek már deklarálták a szennyező fizet és a teljes költségmegtérülés elvét.
Mindenki tudja, hogy minél később cselekszünk, annál magasabb az ár, amit fizetnünk kell - jelentette ki Kovács Károly.
Az Európai Vízügyi Szövetség és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség által rendezett budapesti vízkonferencián és vízipari kiállításon a települési vízgazdálkodás és víziközműágazat legfontosabb szereplői képviseltetik magukat
A nemzetközi tanácskozás kiemelt témája a szolgáltatások és az infrastruktúra pénzügyi és műszaki fenntarthatósága, a konferencia előadói között vannak az Európai Bizottság, a Világbank, a Duna Régió Stratégia képviselői mellett vizes társszervezetek, kutatók és vízipari felsővezetők.
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése