A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az árstabilitás mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a fenntartható növekedésre, az eddigi eredmények megőrzésére, fenntartva az alacsony hazai kamatokat és ügyelve arra, hogy a háztartások ne hitelből, hanem a növekvő reáljövedelemből fogyasszanak, a vállalatok pedig uniós támogatásokból, hitelből növeljék beruházásaikat - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója a Magyar Franchise Szövetség szerdai közgyűlésén.
Magyarország minősítéséről szólva kifejtette: a makrogazdasági fundamentumok sokkal magasabb besorolást tennének indokolttá. A legfőbb makrogazdasági mutatók alapján az ország már a befektetési kategóriába tartozik, ez tükröződik a kockázati felárakban is. A piac már értékelte és beárazta az erőfeszítéseket, a minősítő cégek azonban ezt nagyon lassan ismerik el. A Fitch-nek ezt már sokkal hamarabb meg kellett volna tennie - jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy a hitelminősítő a napokban felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Magyarország államadós-osztályzatainak kilátását a korábbi stabilról.
Megerősítette azt is, hogy a jegybank 2016-tól fokozatosan kivezeti a növekedési hitelprogramot (nhp).
Az ügyvezető igazgató felidézte: a magyar gazdaságban erős fordulat következett be. A GDP visszatért a 2007 év végi szintre, a növekedésben Magyarország újra a közép-európai országok élbolyában van. Az államadósság jelenleg a GDP 77 százaléka, ami 2016 végére 74 százalék alá süllyedhet, az adósságszolgálati költségek mérséklődtek. A külső egyensúlyi helyzet számottevően javult, a folyó fizetési mérleg magas többletet mutat.
A belső egyensúly is rendben van, a kormány elkötelezett abban, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartsa. A foglalkoztatás bővülése - a foglalkoztatási ráta 63 százalék -, a gazdasági növekedéssel együtt a reáljövedelmek emelkedését hozta. A tartósan alacsony inflációval kapcsolatban megjegyezte, az MNB arra törekszik, hogy mértéke visszakerüljön a középtávú cél szintjére.
Az MNB a monetáris fordulattal proaktívan támogatta a gazdasági fordulatot - hangsúlyozta Nagy Márton.
Az intézkedések közül kiemelte, hogy 2012 augusztusa óta jelentősen csökkent az alapkamat - legutóbb kedden 1,65 százalékra -, amivel jelentősen mérséklődtek a vállalatok, a háztartások és az állam finanszírozási költségei. Az nhp bevezetésével sikerült megfordítani a vállalati hitelezés csökkenő trendjét, fontos azonban, hogy a bankok mielőbb visszatérjenek a piaci finanszírozáshoz, ezért a jövő évtől csökken a program mérete. A harmadik jelentős lépés a devizahitelek forintosítása volt, enélkül a nemzeti valuta jelentős leértékelődésével kellett volna szembenézni, ami újabb veszteségeket okozott volna a lakosságnak és a bankrendszernek, és növelte volna a sérülékenységet.
Az ügyvezető igazgató szerint a bankrendszerben a problémák 70-80 százalékát már sikerült megoldani. Hátra van még az autóhitelek forintosítása, ami 250 ezer szerződést érint. Hangsúlyozta, ez nem csak stabilitási, hanem szociális probléma is, ugyanis ha valaki nem tud fizetni, és a tartozás meghaladja a gépkocsi értékét, a lakását is elvehetik. Hasonlóan foglalkozni kell a 180 ezer nem teljesítő szerződéssel is, szeptember közepétől ugyanis véget ér a moratórium - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a bankokat a válság előtti könyv szerinti értéken - jelentősen felértékelve - tartják nyilván a tulajdonosok, ezért a vevők és az eladók nehezen találnak egymásra. Az állam a bankvásárlásaival katalizátorszerepet játszik, gyorsítja a konszolidációt - mondta Nagy Márton, emlékeztetve, ez a szerepvállalás átmeneti.
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése