Jó irány a diverzifikáció, de...

A járműgyártáson kívüli ágazatokban egyelőre nem értek be a keleti nyitás eredményei, ehhez további erőfeszítésekre van szükség, de a diverzifikáció jó irány - mondta Madár István, a portfolio.hu gazdasági hírportál elemzője kedden Budapesten újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen.


Az elmúlt években az Ázsiába irányuló magyar export gyengébb ütemben nőtt, mint a környező, kelet-közép-európai országoké, és a keleti piacokon elért exportbővülés nem haladta meg a más relációkban mért növekedést - mondta az elemző az M27 Absolvo tanácsadó cég és a Coface hitelbiztosító rendezvényén. A két vállalat Exportkooperáció néven futó projektjében magyar kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) igyekszik felkészíteni az exporttevékenységre.

Madár István azt is megjegyezte, hogy a keleti nyitás eredményeire negatívan hatott a magyarországi elektronikai feldolgozóipar összeomlása és az orosz válság.

Az export diverzifikálása jó irány, csak meg kell találni hozzá a megfelelő eszközöket. Többet kellene tenni ahhoz, hogy összehozzák egymással a magyarországi és az ázsiai gazdasági szereplőket, és több információra lenne szükség a célpiacokról - tette hozzá.

Ami a déli nyitást illeti, a Latin-Amerika és Afrika összes országába irányuló magyar export alig teszi ki a teljes kivitel 2 százalékát. A legtöbb ország teljesen érintetlen, vagyis lényegében szűz terület - jegyezte meg.

Afrikában jellemzően gyengébb mind a makrostabilitás, mind az intézményi stabilitás, rosszabb az üzleti környezet, mint akár Ázsiában, akár Latin-Amerikában. Emiatt még egy jó szándékú partner megbízhatósága is kisebb. Ezen az Eximbank, az exporthitel-biztosítás segíthet - fejtette ki. Néhány, ügyesebben fölzárkózó országra kellene összpontosítani - fűzte hozzá.

Latin-Amerikában nem annyira feldolgozóipari termékekkel, hanem elsősorban szolgáltatás-exporttal lehetnénk versenyképesek - jegyezte meg a portfolio.hu vezető elemzője.

Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo tanácsadó cég külpiacra lépési üzletágának vezetője többek között kiemelte: a kkv-k külpiaci érettségének egyik feltétele, hogy legyen megfelelő humán erőforrás az adott termék vagy szolgáltatás külföldi értékesítéséhez. Sok olyan magyar vállalat van, amelynek nagyon jó a technológiai és műszaki héttere, vagyis nagyon jó a termék vagy szolgáltatás, de nincs, aki erről meggyőzze a leendő vevőket. "Meg kell emészteni, hogy a helyi piacot ismerő értékesítő adott esetben többet fog keresni, mint a cégvezető" - mondta. A magyar kkv-k jellemzően jók a technológiában, szakkérdésekben, de gyengék a sales és a marketing területén.

A külpiacra lépő kkv-k esetében különösen fontos, hogy tisztában legyenek a kockázatokkal, és kezeljék ezeket. Miután mára mindenütt a világon kínálati piac a jellemző, a vevők majdnem mindig utólag fizetnek, 90 napos vagy még hosszabb határidővel. Ezért különösen fontos, hogy hitelbiztosítást kössenek, amelynek költsége az árbevételük néhány ezrelékét teszi ki - mondta Kárpáti Gábor, a Coface ügyvezető igazgatója.

Forrás: MTI
Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: