A kormány kiegészíti a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet, egy új feltételt iktat közbe. Az új előírást véleményező cikkünkben megírtuk, hogy a kapkodás miért szült primitív és értelmetlen szabályt. Megállapítottuk, hogy a kiegészítéssel elkerülhető lesz az adósságképletből fakadó több százmilliárd forintos megszorítás, azonban ennek meg is van az ára. Mindezek fényében érdekelt minket az illetékes tárca magyarázata, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni háttérbeszélgetésén az új szabály bevezetése mögött meghúzódó érvekről és a változtatás szükségességéről faggattuk Banai Péter államtitkárt.
Banai Péter először is emlékeztetett arra, hogy azért kellett lépni, mivel az előírás betartása jövőre olyan egyenlegjavítást követelne meg a kormánytól, amely indokolatlanul nagy gazdasági veszteségekkel járna. Számításaik szerint a január elsején életbe lépett adósságképletből fakadó egyenlegjavulás nem éri el a 700 milliárd forintot (ezt a Költségvetési Tanács vetítette előre a legutóbbi véleményében), mivel az államadósságra ható egyéb tényezők (stock-flow adjustment, például a kincstári egységes számla alakulása) befolyásolják az összképet.
A módosítással elkerülhető a túlzott költségvetési kiigazítás - húzta alá.
Az államtitkár azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ezzel a kormány nem lép vissza a 2010-ben kitűzött adósságcsökkentési céljától. Emlékeztetett arra, hogy a hazai jogrendszer mellett az uniós előírások is szabályozzák Magyarország költségvetési politikáját, mind a hiány, mind az adósság tekintetében. Az Alaptörvénybe foglalt adósságcsökkentés mellett az államháztartási törvényben szerepel a 3% alatti hiányelőírás, valamint, hogy a költségvetés egyenlegének összhangban kell lennie a középtávú céllal. Ezen meglévő szabályok a legtöbb gazdasági szituációban (a növekedés és az infláció függvényében) érdemi adósságcsökkenést eredményeznek.
Ezért jogi értelemben olyan új szabályt kellett alkotni, amely egyrészt nem akad össze a már meglévő szabályokkal, másrészt kielégít minden gazdaságpolitikai követelményt - magyarázta az államtitkár. Azt is elárulta, hogy a minisztériumban komoly szakmai munka és diskurzus folyt erről, több javaslatot is befogadtak.
A 0,1 százalékpontos adósságcsökkentés nem akad össze más szabályokkal, de - mint az államtitkár hangsúlyozta - nem az a kormányzati cél, hogy csupán egytized százalékponttal csökkenjen az adósságráta. Továbbra is kiemelten fontos, hogy az államadósság érdemben csökkenő pályán maradjon. Az NGM államtitkára úgy véli, hogy félrevezető lehet a 0,1 százalékpontos érték, úgy tűnhet, mintha az egyszerűbb megoldást választotta volna a kormány, de ez a legkisebb elvárt adósságcsökkentési mérték.
Arra a felvetésre, hogy a kormány az utolsó pillanatban rendezi az adósságképletből fakadó feszültséget, Banai Péter úgy reagált: jókor kezdeményezte a kormány az adósságképlet módosítását. Az államháztartási törvény ugyanis kimondja, hogy a költségvetéshez kapcsolódó törvényeket a megalapozó salátatörvényben kell rögzíteni. Vagyis a jogi környezet alapján a 2016-os költségvetés végrehajtásához kapcsolódó törvényeket egy salátatörvényben kell rendezni. Azt elismerte az államtitkár, hogy lehetett volna jogi lehetőség a képlet módosítására korábban is, ám az államháztartási törvény szerint van egy direkt rendezési elv.
Banai Péter úgy érvelt, hogy azért is előnyös a stabilitási törvény mostani módosítása és a vita lefolytatása, mert a parlamenti képviselők most látják a makrogazdasági pályát és az ebből fakadó költségvetési ívet és ez alapján tudják eldönteni, hogy milyen szabály szülessen. Az Országgyűlés számára most állnak rendelkezésre az információk.
Összességében kiemelte, hogy nem biztos, hogy lehet olyan fiskális szabályrendszert alkotni, ami minden forgatókönyv esetén megfelelően működik és mindig kiállja az idő próbáját. Egyúttal örül annak, hogy az adósságszabály kapcsán elindult egy szakmai diskurzus, ahol a szakértők kifejthetik álláspontjukat.
Nem lesz nagyobb a titkolózás
A háttérbeszélgetésen Banai Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvény nem változtat a költségvetéssel és finanszírozással kapcsolatos adatok nyilvánosságán. Nincs olyan kormányzati szándék, ami a most elérhető adatok egy részét titkossá tenné. Azt szeretné elkerülni a minisztérium, hogy olyan adatok kerüljenek nyilvánosságra, amelyek még a piaci szereplőket is meglepik és szembemennek az állam érdekeivel (például a kincstári egységes számla összege, és a pontos finanszírozási helyzetre vonatkozó adatok). Banai Péter példaként kiemelte, hogy az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási tervének nyilvánosságában nem lesz semmilyen változás. Itt most inkább egy egyértelműsítésről van szó. Ezzel elkerülhetőek lesznek az olyan adatmegjelenések, amely például tavaly ősszel is előfordult.
Mit lépnek a hitelminősítők?
A háttérbeszélgetésen szóba került, hogy a Fitch pénteken mondhat véleményt Magyarországról. Ezzel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a bizalmat könnyű elveszíteni, de annál nehezebb visszaszerezni. Pozitív fejleménynek tartja, hogy egyre többen számítanak felminősítésre. A hitelminősítők pedig szerinte kezdetben nem hittek abban, hogy a kormány rövid idő alatt stabilizálni tudja a költségvetés helyzetét 2010-ben. Emellett sikerült szerinte beindítani a gazdasági növekedést és a nagy változások után kiszámítható gazdaságpolitikai környezet figyelhető meg.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése