Várhatóan még júniusban megjelenik a Magyar Közlönyben az MNB új rendelete a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) bevezetéséről - adta hírül a jegybank.
Az új rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal (ECB) és a piaci szereplőkkel is, ahol több észrevételt is beépítettek a szabályozásba.
A háztartási deviza jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forint eszközök és források közötti lejárati eltérés. A JMM bevezetése csökkenti ezt a kockázatot, mivel a bankok számára hosszú értékpapírok kibocsátását írja elő, melyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon.
A deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintosítása nyomán nagyot javult az ország és a pénzügyi rendszer stabilitása. Az árfolyamkockázat már nem terheli többé a fogyasztókat és áttételesen a bankszektort sem. A forintosítás mellékhatásaként azonban a bankrendszerben érdemi likviditási kockázatok jelennek meg. A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai - jellemzően betétek formájában - éven belüli lejáratúak.
Jövő októbertől indul
A lejárati eltérés csökkentése végett az MNB 2016. október 1-től bevezeti a JMM-et. Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források ( jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten.
A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk.
Az új előírásnak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Az előzetes becslések alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. E jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése