A Brexithez hasonló rövid távú piaci sokkot okozna Trump győzelme

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Brexit-népszavazás utáni rövid távú piaci sokkhoz hasonló reakcióra lehetne számítani abban az esetben, ha a keddi amerikai elnökválasztást Donald Trump nyeri. Egyes citybeli elemzői vélemények szerint ugyanakkor hosszabb távon komoly reálgazdasági veszteségeket, akár recessziót is okozhatna Trump győzelme, ha a republikánus jelölt végrehajtaná választási ígéreteit.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a keddi elnökválasztás elé időzített helyzetértékelésében közölte: véleménye szerint a New York-i értéktőzsde és a Nasdaq részvényeiből válogató, széles merítésű S&P 500-as index Trump győzelme esetén hirtelen meredek ívben zuhanna, majd a gyenge dollár és a radikális gazdaságpolitikai irányváltások valószínűsíthető elmaradása nyomán felfelé indulna. Ez valamelyest hasonlítana arra a pályára, amelyet a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE 100-as indexe a brit EU-tagságról rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - júniusi népszavazás után bejárt - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint két fő ok is van annak feltételezésére, hogy az S&P 500-ast alkotó részvények eladási nyomása nem tartana sokáig, és később a veszteségeknél nagyobb arányú erősödés lenne várható Trump győzelme esetén.

Az első ok az, hogy a dollár valószínűleg jelentősen gyengülne, mivel a piaci szereplők közül sokan számítanának arra, hogy az amerikai monetáris politika a korábban vártnál hosszabb ideig maradna lazább alapállású.

Donald Trump győzelme után ugyanis a tőke átmenetileg más hagyományosan biztonságosnak tartott - elsősorban japán jenben vagy svájci frankban denominált - fejlett piaci eszközökbe áramlana, az emiatt gyengülő dollár pedig jól jönne az S&P 500-asban domináns súllyal szereplő multinacionális nagyvállalatok versenyképességének.

A Capital Economics londoni elemzői szerint mindez ellentételezhetné azokat a piaci félelmeket, amelyek a republikánus jelölt külkereskedelemi programjával szemben várható protekcionista ellenintézkedésekhez fűződnek.

A ház szerint a második fő ok az, hogy ha Donald Trump meg is nyeri az amerikai elnökválasztást, nem biztos, hogy győzelme valóban olyan radikális változásokkal járna, amelyektől sokan félnek. Trump elnökként jó eséllyel enyhítene a kereskedelmi politikával kapcsolatos retorikáján, és költségvetés-politikai elképzeléseit is nehezen tudná áthajtani a Kongresszuson. 

Mindemellett Trump elnökké választásának geopolitikai következményei sem lennének feltétlenül és egyértelműen negatívak - érvelnek tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.

Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy Donald Trump győzelme esetén az S&P 500 részvényindex rövid távon 2000 pont alá zuhanna, ám a cég elemzői ebben az esetben sem látnának okot arra, hogy módosítsák 2017 végére szóló előrejelzésüket, amely 2300 pontos S&P 500-as évzáró szintet valószínűsít.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői Trump esetleges győzelmének hosszú távú reálgazdasági hatását modellezték különböző forgatókönyv-változatok alapján.

A ház közölte: továbbra is a demokrata jelölt, Hillary Clinton győzelmét, valamint a demokrata ellenőrzésű szenátus és republikánus többségű képviselőház kombinációját tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Ennek megvalósulása esetén a cég 2 százalék körüli éves amerikai gazdasági növekedésekkel számol a belátható előrejelzési távlatban.

Az Oxford Economics azonban kidolgozott Trump győzelmének esetére egy mérsékelt - "Trump moderate" -, és egy kedvezőtlen - "Trump adverse" - forgatókönyvet is.

A mérsékelt forgatókönyv azzal számol, hogy Trump elnökként alaposan "felvizezi" választási ígéreteit, vagy azok teljes körű végrehajtásának a Kongresszus állja útját.

E forgatókönyv alapján a Trump-kormány a kínai importra 15 százalékos, a mexikóira 10 százalékos vámot vet ki, és a két ország megtorlásként hasonló vámokat ró ki az amerikai termékekre, de végül az amerikai kormány 2018 végéig törli e vámokat.

A Kongresszussal folytatott intenzív tárgyalások nyomán a Trump által megígért 10 ezer milliárd dollár összértékű adócsökkentésből végül ezer milliárd dollárnyi valósul meg, és ennek 75 százalékát fedezi a költségvetési kiadások csökkentése.

A Trump-kormány évente 600 ezer illegális bevándorlót toloncol ki az Egyesült Államokból.

E mérsékelt forgatókönyv alapján az Oxford Economics londoni szakértőinek modellszámításai szerint az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) nominálértéken fél százalékkal lenne alacsonyabb 2017-ben a cég alapeseti előrejelzésénél.

A "Trump adverse" forgatókönyv szerint ugyanakkor Donald Trump jóval nagyobb - bár így sem teljes - mértékben tudja megvalósítani választási ígéreteit.

Ennek alapján az amerikai kormány a kínai és a mexikói importra 45, illetve 35 százalékos, a dél-koreai és az indiai importra egyaránt 20 százalékos vámokat vet ki Trump teljes hivatali idejére, az ezer milliárd dolláros adócsökkentést teljes mértékben a költségvetési kiadások lefaragásával fedezi, és évente 1,4 millió illegális bevándorlót toloncol ki.

Az Oxford Ecomomics számításai szerint e forgatókönyv esetén az amerikai gazdaság 2018 végén recesszióba kerül, és 2020 végére a nominális amerikai GDP-érték hozzávetőleg 5 százalékkal lenne alacsonyabb az alapeseti előrejelzésnél.
 
MTI
Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: