MTI - A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) előkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Űrstratégiát, amelyet a közeljövőben a kormány elé terjeszt, és amelynek fontos szerepe van abban, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA) tagja lehessen.
Az űrügynökségi csatlakozással a magyarországi vállalkozásoknak lehetősége nyílik a további együttműködésre a legnagyobb európai űrtechnológiai cégekkel.
A belépéssel egyidejűleg az ESA összes ipari tendere megnyílik a magyar cégek előtt, emellett szélesedik a részvétel lehetősége a különféle oktatási programokban is: az ESA ösztöndíjakat, továbbképzéseket nyújt a magyar szakemberek részére.
Az NFM MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében számolt be a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) konferenciájáról, amelynek fővédnöke Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár volt.
A tárca a közleményben idézi Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkárt, aki emlékeztetett arra, hogy a kormány az idén kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Űrügynökséghez.
Az űrügynökség tanácsa várhatóan a jövő héten dönt a kérdésben, így akár már idén megrendezhetik az első tárgyalási fordulót - tette hozzá a fejlesztési tárca helyettes államtitkára.
A szerdán Budapesten tartott nemzetközi szakmai találkozón az Európai Űrügynökség képviselői, illetve a cseh, a lengyel, a román, a szlovák és az észt űripar szakemberei osztják meg az ESA-tagsággal kapcsolatos tapasztalataikat a hazai szakmai közönséggel.
Magyarország 2003-ban vált az Európai Űrügynökség Európai Együttműködő Államává (ECS, European Cooperating State, EEÁ).
Ezt a státuszt az ESA a csatlakozás előtt álló országok számára hozta létre.
Az öt évre tervezett program során a magyar intézmények, kis- és középvállalkozások lehetőséget kaptak bizonyos európai űrprojektekben való részvételre.
Magyarország felkészültségét jól mutatja, hogy az ESA első Európai Együttműködő Állama volt.
2007-ben az akkori magyar kormány úgy döntött, hogy az egyezmény lejártakor a teljes jogú ESA-tagság helyett a megállapodás újabb 5 évre szóló meghosszabbítását kéri.
Időközben a régió országai közül Csehország, Románia, majd Lengyelország is teljes jogú taggá vált.
Az együttműködői státusz azonban korlátozott részvételt biztosít az ESA programjaiban, az ebből nyerhető előnyök messze elmaradnak a teljes jogú tagságéitól.
Erre tekintettel a nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztésére a kormány 2013-ban kezdeményezte a csatlakozást előkészítő tárgyalások megkezdését.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése