A pénteki alapkő-letétellel hivatalosan is elindult a Fertőrákos Barlangszínház és az annak helyet adó egykori kőfejtő turisztikai fejlesztése, amelynek során kétmilliárd forintból fejlesztik a létesítményt.
MTI - Fodor Tamás (Fidesz), a projektre pályázó és azt megvalósító Sopron város polgármestere az eseményen elmondta, hogy a város mellett a térség fejlődését is szolgálja a 2014 végén záruló projekt, amelynek eredményeként jövő augusztusban már itt kívánják ünnepelni a Páneurópai Piknik huszonötödik évfordulóját.
A városvezető közlése szerint a fertőrákosi kőfejtő és az abban lévő, évek óta zárva tartó barlangszínház korábbi országos jelentőségéhez méltó presztízsűvé kívánják alakítani a területet, ahol a projekt során korszerű felszereltségű színházat, valamint egy, a kőfejtő és környezete múltját bemutató témaparkot alakítanak ki.
Emellett egy turisztikai információs pontot magában foglaló fogadóépületet is építenek. Fodor Tamás elmondta: a projekt költségeihez 317 millió forintos önrésszel járult hozzá Sopron önkormányzata, a fennmaradó 1,68 milliárd forintot uniós pályázaton nyerték el.
Baltigh Márta, Fertőrákos független polgármestere az eseményen arról beszélt, hogy számítanak a projekt sikerére, már csak azért is, mert amióta zárva tart a kőfejtő, jóval kevesebb turista érkezik a településre. Hozzátette: sikereket várnak a Fertő-tavat körülfogó kerékpárút kezdődő építésétől, amely később további látogatókat hozhat.
Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a fejlesztés újabb lépés Sopronnak azon célkitűzés elérése felé, hogy a város a térség kulturális, idegenforgalmi és gyógyközpontjává váljon. A fertőrákosi kőfejtőt már a rómaiak használták, az onnan kibányászott mészkőből építették Scarbantia (a mai Sopron) falait.
A fertőrákosi mészkő a 19. században vált igazán népszerű építőanyaggá, abból emelték egyebek között a városházát, illetve a Szépművészeti és Természettudományi Múzeumot Bécsben, a székesegyházat Győrben és több középületet Sopronban.
A csaknem hetven éve megszűnt bányaművelés nyomán óriási katlan és a felszín alatt lenyűgöző méretű termek labirintusa alakult ki. Ebben a páratlan természeti környezetben nyílt meg a Barlangszínház az 1970-es évek elején.
MTI - Fodor Tamás (Fidesz), a projektre pályázó és azt megvalósító Sopron város polgármestere az eseményen elmondta, hogy a város mellett a térség fejlődését is szolgálja a 2014 végén záruló projekt, amelynek eredményeként jövő augusztusban már itt kívánják ünnepelni a Páneurópai Piknik huszonötödik évfordulóját.
A városvezető közlése szerint a fertőrákosi kőfejtő és az abban lévő, évek óta zárva tartó barlangszínház korábbi országos jelentőségéhez méltó presztízsűvé kívánják alakítani a területet, ahol a projekt során korszerű felszereltségű színházat, valamint egy, a kőfejtő és környezete múltját bemutató témaparkot alakítanak ki.
Emellett egy turisztikai információs pontot magában foglaló fogadóépületet is építenek. Fodor Tamás elmondta: a projekt költségeihez 317 millió forintos önrésszel járult hozzá Sopron önkormányzata, a fennmaradó 1,68 milliárd forintot uniós pályázaton nyerték el.
Baltigh Márta, Fertőrákos független polgármestere az eseményen arról beszélt, hogy számítanak a projekt sikerére, már csak azért is, mert amióta zárva tart a kőfejtő, jóval kevesebb turista érkezik a településre. Hozzátette: sikereket várnak a Fertő-tavat körülfogó kerékpárút kezdődő építésétől, amely később további látogatókat hozhat.
Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a fejlesztés újabb lépés Sopronnak azon célkitűzés elérése felé, hogy a város a térség kulturális, idegenforgalmi és gyógyközpontjává váljon. A fertőrákosi kőfejtőt már a rómaiak használták, az onnan kibányászott mészkőből építették Scarbantia (a mai Sopron) falait.
A fertőrákosi mészkő a 19. században vált igazán népszerű építőanyaggá, abból emelték egyebek között a városházát, illetve a Szépművészeti és Természettudományi Múzeumot Bécsben, a székesegyházat Győrben és több középületet Sopronban.
A csaknem hetven éve megszűnt bányaművelés nyomán óriási katlan és a felszín alatt lenyűgöző méretű termek labirintusa alakult ki. Ebben a páratlan természeti környezetben nyílt meg a Barlangszínház az 1970-es évek elején.
