Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra kéri a parlamentet, hogy a fogyasztóvédelmi referens intézményrendszerének újraszabályozása kapcsán a zárószavazás előtt benyújtott módosítót ne fogadja el - jelentette be a szervezet.
Az Országgyűlés ma záróvitát, holnap pedig zárószavazást tart a T/13138-es számú, az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról. A javaslat kezdeményezi a fogyasztóvédelmi referens intézményrendszerének újraszabályozását, melyről egyébként már korábban, november 4-én döntöttek a honatyák. A korábbi döntés elfogadható volt az érintett szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások számára - eszerint a nagyvállalkozások kötelesek fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni, akinek feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése, kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel - írta az OKSZ.
Csakhogy egy zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslat (14/13138-as számon) nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti, a gyakorlatban kezelhető intézményrendszerrel, a kitűzött célokkal és az elérhető eredményekkel szemben egy elképesztően bürokratikus, mérhetetlen adminisztrációval terhelt, a szolgáltatókat aránytalanul terhelő, vitatható végrehajtási elemeket tartalmazó intézményrendszer jönne létre - érvel a szövetség.
Az OKSZ több indok alapján kéri a jelenlegi módosító javaslat visszavonását, a november 4-én elfogadott rendelkezés megtartásával:
- Az új javaslat szerint a szolgáltató, kereskedelmi vállalkozásoknak minden olyan megyében kell fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, ahol telephelyük van (ez a legnagyobbak esetében 20 főt jelent). Eltörölnék azt a feltételt, hogy fogyasztóvédelmi területen szerzett két év gyakorlat is elégséges lenne a feladat ellátásához, ezzel szemben államilag elismert szakképesítést, vagy szakképzettséget, ennek hiányában iskolarendszeren kívüli hatósági képzést írnának elő. Meg kellene indítani a fogyasztóvédelmi referens képzést is, tantervvel, tanulmányi és vizsgaszabályzattal együtt.
- A törvényjavaslat még azt is szabályozná, hogy a hatósági jellegű képzésben, melyet a fogyasztóvédelmi hatóság nyilvántart és ellenőriz, a kereskedelem esetében összesen 100 óra oktatás kötelező, ami 12,5 munkanapot jelent (benne 20 óra gyakorlati képzéssel).
- A tervezett intézményrendszer a 15 milliárd forintnál nagyobb árbevételű és 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Aránytalanságát az is jelzi, hogy a kereskedelemben 104 ezer üzlettel, áruházzal rendelkező vállalkozás tevékenykedik, ezek döntő része kis- és középvállalkozás (az 1-5 üzlettel rendelkező kereskedők száma 103 ezer). Így mindössze 1000-1500 vállalkozás lehet kötelezett az új intézményrendszerben, ez nagyon kis hányadot jelent. Az értékesítőhelyek számát tekintve a 154 ezer üzletből, áruházból 10 ezer alatt van az érintett egységek száma. A külföldi kereskedelmi vállalkozások száma 3500, üzleteik száma 10 ezer, de köztük is jelentős a középvállalkozások száma. A nagyáruházak a törvényjavaslatban meghatározott fogyasztóvédelmi feladatokat ma is ellátják, rendelkezés hiányában is. A vásárlók széles körét, akik a 100 ezer kisebb üzletekben vásárolnak, egyáltalán nem érinti az új intézményrendszer hatása.
Források: mti.hu, polusonline.com, napi.hu
Az Országgyűlés ma záróvitát, holnap pedig zárószavazást tart a T/13138-es számú, az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról. A javaslat kezdeményezi a fogyasztóvédelmi referens intézményrendszerének újraszabályozását, melyről egyébként már korábban, november 4-én döntöttek a honatyák. A korábbi döntés elfogadható volt az érintett szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások számára - eszerint a nagyvállalkozások kötelesek fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni, akinek feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése, kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel - írta az OKSZ.
Csakhogy egy zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslat (14/13138-as számon) nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti, a gyakorlatban kezelhető intézményrendszerrel, a kitűzött célokkal és az elérhető eredményekkel szemben egy elképesztően bürokratikus, mérhetetlen adminisztrációval terhelt, a szolgáltatókat aránytalanul terhelő, vitatható végrehajtási elemeket tartalmazó intézményrendszer jönne létre - érvel a szövetség.
Az OKSZ több indok alapján kéri a jelenlegi módosító javaslat visszavonását, a november 4-én elfogadott rendelkezés megtartásával:
- Az új javaslat szerint a szolgáltató, kereskedelmi vállalkozásoknak minden olyan megyében kell fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, ahol telephelyük van (ez a legnagyobbak esetében 20 főt jelent). Eltörölnék azt a feltételt, hogy fogyasztóvédelmi területen szerzett két év gyakorlat is elégséges lenne a feladat ellátásához, ezzel szemben államilag elismert szakképesítést, vagy szakképzettséget, ennek hiányában iskolarendszeren kívüli hatósági képzést írnának elő. Meg kellene indítani a fogyasztóvédelmi referens képzést is, tantervvel, tanulmányi és vizsgaszabályzattal együtt.
- A törvényjavaslat még azt is szabályozná, hogy a hatósági jellegű képzésben, melyet a fogyasztóvédelmi hatóság nyilvántart és ellenőriz, a kereskedelem esetében összesen 100 óra oktatás kötelező, ami 12,5 munkanapot jelent (benne 20 óra gyakorlati képzéssel).
- A tervezett intézményrendszer a 15 milliárd forintnál nagyobb árbevételű és 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Aránytalanságát az is jelzi, hogy a kereskedelemben 104 ezer üzlettel, áruházzal rendelkező vállalkozás tevékenykedik, ezek döntő része kis- és középvállalkozás (az 1-5 üzlettel rendelkező kereskedők száma 103 ezer). Így mindössze 1000-1500 vállalkozás lehet kötelezett az új intézményrendszerben, ez nagyon kis hányadot jelent. Az értékesítőhelyek számát tekintve a 154 ezer üzletből, áruházból 10 ezer alatt van az érintett egységek száma. A külföldi kereskedelmi vállalkozások száma 3500, üzleteik száma 10 ezer, de köztük is jelentős a középvállalkozások száma. A nagyáruházak a törvényjavaslatban meghatározott fogyasztóvédelmi feladatokat ma is ellátják, rendelkezés hiányában is. A vásárlók széles körét, akik a 100 ezer kisebb üzletekben vásárolnak, egyáltalán nem érinti az új intézményrendszer hatása.
Források: mti.hu, polusonline.com, napi.hu
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése