A patinás magyar cégről beszélt a milliárdos befektető

Messiásként várták a februárban érkező szír befektetőt, de fél év elteltével arra utaló jelek vannak, hogy nem oldódtak meg a híres porcelángyár gondjai. Bachar Najari kérdésünkre cáfolta, hogy fizetési problémái lennének, az erről elterjedt híreket pedig gonosz pletykának minősítette. A Zsolnay gyárban tulajdonrésszel rendelkező pécsi önkormányzat egyelőre hallgat.


Fizetési gondokkal küzd a patinás Zsolnay porcelángyár - terjedt el a hír az elmúlt napokban. Ezt erősítette meg Tóth Bertalan szocialista politikus, aki a manufaktúrával kapcsolatos aggályainak adott hangot egy sajtótájékoztatón. Szerinte a cég már a béreket sem tudja kifizetni, a szír befektető pedig nem törleszti a vételárat, és milliós kötbérrel tartozik Pécs városának is. A két érintett közül csak Najari válaszolt a Napi.hu kérdéseire.

A szír származású, de magyarul kiválóan beszélő - svájci óra gyártó és kereskedő - befektető idén februárban vette meg a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt.-t az önkormányzattól. Kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy a gyárnak és neki pénzügyi gondjai lennének, és szerinte az is csak gonosz pletyka, hogy a fizetések kifizetése gondot okoz. Najarinak, akinek - mint kifejtette - nincs ideje ilyen híresztelésekkel foglalkozni, és nem érti, hogy egy politikus miért terjeszt megalapozatlan vádakat .

A cég  jelenlegi többségi tulajdonosa nem kívánt semmilyen adatot megosztani a Napi.hu-val, csupán azt árulta el, hogy az elmúlt fél évben megduplázta az exportot. - Ez, a publikus adatokra támaszkodva nem jelenthet igazi áttörést a cég életében, mert a 2012-es mérleg szerint az export csupán 37 millió forintra rúgott. A Zsolnay 2012-es árbevétele elérte a 601 millió forintot, a veszteség pedig 268 millió forintot tett ki - derül ki a Céginfo.hu adataiból.

Najari az új exportpiacokon - Kanada, Japán, Kína, Oroszország és Svájc - a Zsolnayt exkluzív termékként akarja megjeleníteni és árusítani.

Tóth Bertalan, az MSZP pécsi közgyűlési frakcióvezetője ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a  privatizációs szerződés szerint ha a befektető a kötelezettségét késve teljesíti, napi egymillió forint kötbért köteles fizetni.( A 180 millió forintos vételár mellé a befektető  500 milliós tőkeinjekciót ígért, ebből mindeddig 200 millió teljesült, az idén őszre várt 100 millió nem.) Ha pedig a szükséges  tőkepótlás elmarad, akkor köteles megtéríteni a kárt a városnak. Sőt, szerződésszegés esetén a város az átalányt beszámítva visszavásárolhatja a részvénycsomagot.

A szerződés szerint 300 milliót beszámíthat a város a részvények visszavásárlásakor, azaz, elvileg ingyen újra a városé lehetne a Zsolnay.

A szocialista politikus szerint Najari eddig 10 millió forint kötbérrel tartozik a városnak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi központja a HVG kérdésére megerősítette, hogy a porcelángyár munkahelymegőrző támogatásra pályázott. A 81 munkahely megőrzésére szóló pályázat során 35 milliós támogatást kaptak.

Az ügyben eddig csak a cégben továbbra is tulajdonrésszel rendelkező pécsi városi önkormányzat nem szólalt meg. A Napi.hu kérdéseit írásban is elküldtük az önkormányzatnak, de ezekre egyelőre nem kaptunk választ.

A Közgép távozott

A Zsolnay privatizációs kálváriája 2010-ben kezdődött. Akkor a Manufaktúra-Befektető Kft. szerzett tulajdonrészt a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt.-ben. Ezt követően a Közgép Zrt. lépett be a tulajdonosi körbe, végül idén februárban Bachar Najari jelent meg. Az órakereskedelemmel foglalkozó szír üzletember pályázaton nyerte meg a cég többségi részvénycsomagját a városi vagyonkezelő cégtől.

Megosztás a Google Pluson