A lengyel kormány állítólag tanácsadónak kérte fel Morgan Stanley-t a varsói és a bécsi tőzsde által vezetett szövetség között készülő esetleges egyesüléshez. Az érintettek nem nyilatkoznak, ha létrejönne az egyesülés, Budapest megint hátrébb lépne a sorban.
A lengyel kormány tanácsadónak kérte fel a Morgan Stanley befektetési bankot a Varsói Értéktőzsde, és a Bécsi Értéktőzsde által vezetett Közép-Európai Tőzsdeszövetség (CEESEG) tervezett egyesüléséhez - értesült az ügyhöz közelálló forrásból a Bloomberg. A Morgan Stanley feladata lenne, hogy felmérje, milyen körülmények mellett lenne megvalósítható a tranzakció és milyen feltételek mellett érné az meg a Varsói Tőzsdében valamivel több, mint 50 százalékos tulajdonrészt birtokló lengyel állam számára.
Bár a lengyel pénzügyminisztérium szóvivője a konkrét hírt a befektetési bankkal kapcsolatban nem kívánta kommentálni, azonban megerősítette, a más tőzsdékkel - közöttük a Bécsi Értéktőzsdével - való együttműködés fontos a lengyelek számára, s a minisztériumnak el kell végeznie az ezzel kapcsolatos elemzéseket. A Morgan Stanley hasonlóan járt el, s nem kommentálták az értesülést. A Napi.hu kérdésére a Bécsi Értéktőzsde sem kívánt nyilatkozni az üggyel kapcsolatban.
Kereskedjen bárhol, bármivel a CityIndex segítségével. Indexek, devizák, európai, amerikai és ázsiai részvények, árutőzsdei termékek egy helyen.
Egyenlő felek házassága
A két tőzsde tervezett egyesüléséről már év eleje óta rendszeresen érkeznek hírek, azonban nehéz megítélni, hogy ezek mennyire megalapozottak. Tény, hogy a nyilvános részvénytársaságként üzemelő Varsói Értéktőzsde vezetői az elmúlt fél évben többször is azt nyilatkozták, hogy egy ilyen típusú integrációjának lenne értelme. Többek között Adam Maciejewski, a lengyel tőzsde elnöke is beszélt erről nyáron a Napi.hu-nak adott interjújában. Ugyanakkor a Közép-Európai Tőzsdeszövetséget vezető és birtokló Bécsi Értéktőzsde részéről eddig meglehetősen hűvös nyilatkozatok láttak napvilágot, ezek rendszerint a "minden lehetőséget" megvizsgálunk szinten merültek ki eddig.
Ha létrejönne valamilyen formában a szövetség, vagy egyesülés a két tőzsde között, az egyenlő felek házassága lehetne méreteik alapján. A CEESEG-en jegyzett 238 cég piaci kapitalizációja nagyjából 130 milliárd euró, míg a Varsói Tőzsde közel 400 hazai kibocsátójának piaci értéke ezzel közel megegyezik. A részvényforgalom tekintetében sincsenek jelentős különbségek a nyilvánosan elérhető adatok alapján. A régiós piac nagyságát a világ nagyobb pénzügyi központjaihoz képest jól érzékelteti, hogy ha létre is jönne egy lengyel-osztrák-szlovén-cseh-magyar tőzsde, akkor annak piaci kapitalizációja nagyjából a Deutsche Börsén jegyzett cégekének egyötöde lenne, úgy, hogy a kibocsátó cégek száma megközelítené a Frankfurtban listázott társaságokét (egy ilyen piacon Budapest szerepe tovább marginalizálódna, ez azonban nem feltétlenül baj).
Természetesen az egyesülés mellett és ellen is vannak érvek. A kibocsátóknak, részvényeseknek és a tőzsdetag brókercégeknek is jót tehetne, hogy egy egyesült platformon, közösen fellépve a két tőzsdecsoport likviditása vélhetően nagyobb lenne, mint a kettőnek külön külön. Ez a papírok árazását is kedvezően befolyásolhatná, s további kibocsátókat csábíthatna a piacra. A piac növekedésével az intézményi befektetők is szívesebben vásárolnának a likvidebbé váló részvényekből, s ez így egy pozitívan visszaható folyamatot indíthatna el a régió tőkepiacain. Ugyanakkor a tőzsdetag brókercégek számára hátrányt is jelenthetne, hiszen a nagyobb külföldi intézményeket ellátó brókercégek nyilván ügyfeleket is veszítenének egy ilyen folyamat során.
Szövetség! Milyen szövetség?
Azonban egy ilyen integráció hosszú és időigényes folyamat lenne. A Közép-Európai Tőzsdeszövetséget birtokló Bécsi Értéktőzsde immár öt éve megalapította a régiós tőzsdéket tömörítő szervezetét, azonban eddig elképesztően kevés lépés történt a bécsi, prágai, ljubljanai és a budapesti részvénypiac integrációja terén.
A befektetők számára mind a mai napig nem sikerült eljuttatni az üzenetet, hogy ezek a tőzsdék egy régiós szövetség részeként működnek, s a szereplők igazából ebből nem is éreznek semmit - állította a Napi.hu-nak több, magát megnevezni nem kívánó intézményi befektető és brókercég munkatársa. Talán jelenthet valami haladást az ügyben a az, hogy a Xetra kereskedési rendszert a másik három tőzsde után decemberben Budapesten is bevezetik.
A kereskedési rendszer viszont akadálya is lehet egy ilyen egyesülésnek, varsóban ugyanis tavasszal vezették be az UTP rövidítésű platformot, míg a CEESEG tagjai Deutsche Börse Xetra rendszerét használják. Nem könnyítené meg a folyamatot a tulajdonosi szerkezetek eltérő felépítése is. Míg a lengyel tőzsde valamivel több, mint 50 százaléka állami kézben van, a maradék be van vezetve a tőzsdére és pénzügyi befektetők birtokolják, a bécsi tőzsde pedig az azon kereskedő bankok, brókercégek és jegyzett kibocsátók tulajdonában áll.