Az informatika a gazdaság egyik húzóágazata, hiszen például a szoftver export minden egyes befektetett forint után négyet „fial”. Éppen ezért a fejlesztési forrásokból is részesedést kíván a magyar informatikai ipar. A hatszáz milliárd forintos közvetlen támogatást a következő uniós fejlesztési ciklusban lehetne elérni, s így a hazai IT szektor megsokszorozhatná kivitelét is
Folyamatosan nő a hazai informatika, s ebben még a válság sem hozott törést. A hazai cégek a 2011-es 180 milliárd forintos szoftver és IT szolgáltatás export árbevételt tavaly 240 milliárdra tornászták fel, ami elképesztő növekedést jelent. Mindez azért is figyelemreméltó, mert az szoftverexport tisztán élőmunka, itthon maradt és elköltött jövedelem. 100 millió forint szoftverexportnak akkora a hozzáadott értéke, a jövedelme, mint körülbelül egy 1 milliárdos forgalmú összeszerelő-üzemnek.
Annak érdekében, hogy a lendület megmaradjon ezen a területen, uniós fejlesztési pénzekre is szükség van. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ezért a 2014-2020 közötti tervezési időszak újragondolására kérte fel a kormányt, s egyben 600 milliárd forintos támogatási keretet kért az iparágnak a következő fejlesztési ciklusban. Laufer Tamás az IVSZ elnöke szerint ha más nem, a közelmúlt néhány sikeres informatikai fejlesztése igazolja, hogy érdemes ebbe a szektorba pénzt fektetni. Példaként a hazai fejlesztésű e-útdíj bevezetését és sikeres működését emelte ki, ami azért érdekes, mert hihetetlenül rövid határidővel és kedvező áron lépett működésbe a hazai elektronikus útdíj számlázási rendszer. Az sem mellékes, hogy a rendszer kisebb zökkenők után megbízhatóan "szállítja" a költségvetés bevételeit.
A fejlesztési pénzek "hangsúlyáthelyezése" Laufer Tamás szerint azért is indokolt, mert az informatika a hazai gyártással ellentétben igen jelentős hozzáadott értéket termel. Minden egyes szoftverexportba fektetett forint négy továbbit "fial", ráadásul az informatika fejlődése az egész gazdaságra pozitív hatással van. Ma - iparágtól függetlenül - a legtöbb piaci kihívás összefügg valamilyen technológiai innovációval. Ez globális jelenség, a versenyképes üzleti modellek lényege a teljes automatizáltság és az ez által biztosítható költség-hatékonyság versenyelőnye.
A kormányzati-uniós támogatásra már csak azért is szükség van - véli az IVSZ elnöke - mert a kizárólag piaci alapon működő fejlesztési projektek hatékonysága eddig elmaradt a várttól. A Jeremie programok keretében például körülbelül 50 startup fejlesztése indult be, de eddig mindössze egy sikeres exit - kiszállás - történt meg. Pedig a start-upok között már van olyan, amelynek a céges kapitalizációja összemérhető a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel. Ezek a cégek jelentik az iparág jövőjét.
A támogatási pénzek elosztásánál egy ernyőszervezet beiktatását javasolja a szervezet. Ezzel lehetne biztosítani azt, hogy a pénzek a legígéretesebb programokhoz jussanak el és ezek a tőkén kívül szakmai és marketing támogatást is kapjanak. A program támogatásával talán lassítható lenne az informatikai szakemberek kiáramlása Nyugat-Európába, vonzóbbá válna a szakma a fiatalok számára. Laufer Tamás szerint a támogatást olyan területekre kellene koncentrálni, amelyeken a magyar ipar versenyképes lehet, az IKT, mellett ilyen lehet a gyógyszeripar.
Az IVSZ legfőbb prioritása az ágazat versenyképességének javítása, ezért a szoftver export támogatása mellett, célzott ipari internet fejlesztési központ létrehozását javasolja az szervezet elnöke. Ezeket a programokat legalább 150 milliárd forinttal kellene támogatni. A kkv szektor informatikára hangolása további 100 milliárd forint forrás igényt jelenthet. Ugyanakkor kevesli a hétéves ciklusban a kormányzati informatikai fejlesztésekre szánt 35-50 milliárd forintot. (Az elmúlt hét évben 130 milliárdot fordítottak erre a célra) A start-up cégek felfuttatásához pedig 100 milliárdot rendelnének. A közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, közigazgatás, szociális elosztás) jelentősen profitálhatnának az informatika technológia vívmányaiból, jelentős fejlesztésre szorulnak. Az oktatásra is kiemelt, 50-100 milliárd közötti összeget fordítanának. Ez utóbbi azt is eredményezhetné, hogy tovább emelkedik a szoftver export, és jelentősen nőhetne az informatikai mérnökképzésben résztvevők száma is. Az IT iparág dinamikájának növekedése nem csak az ország versenyképességét növelheti, de jelentős lökést adhat más iparágak fejlődéséhez, jelentősen javítva a foglalkoztatást - véli az IVSZ elnöke.
Források: mti.hu, polusonline.com, napi.hu
Folyamatosan nő a hazai informatika, s ebben még a válság sem hozott törést. A hazai cégek a 2011-es 180 milliárd forintos szoftver és IT szolgáltatás export árbevételt tavaly 240 milliárdra tornászták fel, ami elképesztő növekedést jelent. Mindez azért is figyelemreméltó, mert az szoftverexport tisztán élőmunka, itthon maradt és elköltött jövedelem. 100 millió forint szoftverexportnak akkora a hozzáadott értéke, a jövedelme, mint körülbelül egy 1 milliárdos forgalmú összeszerelő-üzemnek.
Annak érdekében, hogy a lendület megmaradjon ezen a területen, uniós fejlesztési pénzekre is szükség van. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ezért a 2014-2020 közötti tervezési időszak újragondolására kérte fel a kormányt, s egyben 600 milliárd forintos támogatási keretet kért az iparágnak a következő fejlesztési ciklusban. Laufer Tamás az IVSZ elnöke szerint ha más nem, a közelmúlt néhány sikeres informatikai fejlesztése igazolja, hogy érdemes ebbe a szektorba pénzt fektetni. Példaként a hazai fejlesztésű e-útdíj bevezetését és sikeres működését emelte ki, ami azért érdekes, mert hihetetlenül rövid határidővel és kedvező áron lépett működésbe a hazai elektronikus útdíj számlázási rendszer. Az sem mellékes, hogy a rendszer kisebb zökkenők után megbízhatóan "szállítja" a költségvetés bevételeit.
A fejlesztési pénzek "hangsúlyáthelyezése" Laufer Tamás szerint azért is indokolt, mert az informatika a hazai gyártással ellentétben igen jelentős hozzáadott értéket termel. Minden egyes szoftverexportba fektetett forint négy továbbit "fial", ráadásul az informatika fejlődése az egész gazdaságra pozitív hatással van. Ma - iparágtól függetlenül - a legtöbb piaci kihívás összefügg valamilyen technológiai innovációval. Ez globális jelenség, a versenyképes üzleti modellek lényege a teljes automatizáltság és az ez által biztosítható költség-hatékonyság versenyelőnye.
A kormányzati-uniós támogatásra már csak azért is szükség van - véli az IVSZ elnöke - mert a kizárólag piaci alapon működő fejlesztési projektek hatékonysága eddig elmaradt a várttól. A Jeremie programok keretében például körülbelül 50 startup fejlesztése indult be, de eddig mindössze egy sikeres exit - kiszállás - történt meg. Pedig a start-upok között már van olyan, amelynek a céges kapitalizációja összemérhető a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel. Ezek a cégek jelentik az iparág jövőjét.
A támogatási pénzek elosztásánál egy ernyőszervezet beiktatását javasolja a szervezet. Ezzel lehetne biztosítani azt, hogy a pénzek a legígéretesebb programokhoz jussanak el és ezek a tőkén kívül szakmai és marketing támogatást is kapjanak. A program támogatásával talán lassítható lenne az informatikai szakemberek kiáramlása Nyugat-Európába, vonzóbbá válna a szakma a fiatalok számára. Laufer Tamás szerint a támogatást olyan területekre kellene koncentrálni, amelyeken a magyar ipar versenyképes lehet, az IKT, mellett ilyen lehet a gyógyszeripar.
Az IVSZ legfőbb prioritása az ágazat versenyképességének javítása, ezért a szoftver export támogatása mellett, célzott ipari internet fejlesztési központ létrehozását javasolja az szervezet elnöke. Ezeket a programokat legalább 150 milliárd forinttal kellene támogatni. A kkv szektor informatikára hangolása további 100 milliárd forint forrás igényt jelenthet. Ugyanakkor kevesli a hétéves ciklusban a kormányzati informatikai fejlesztésekre szánt 35-50 milliárd forintot. (Az elmúlt hét évben 130 milliárdot fordítottak erre a célra) A start-up cégek felfuttatásához pedig 100 milliárdot rendelnének. A közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, közigazgatás, szociális elosztás) jelentősen profitálhatnának az informatika technológia vívmányaiból, jelentős fejlesztésre szorulnak. Az oktatásra is kiemelt, 50-100 milliárd közötti összeget fordítanának. Ez utóbbi azt is eredményezhetné, hogy tovább emelkedik a szoftver export, és jelentősen nőhetne az informatikai mérnökképzésben résztvevők száma is. Az IT iparág dinamikájának növekedése nem csak az ország versenyképességét növelheti, de jelentős lökést adhat más iparágak fejlődéséhez, jelentősen javítva a foglalkoztatást - véli az IVSZ elnöke.
Források: mti.hu, polusonline.com, napi.hu
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése